Magyar Katolikus Lexikon > S > Szatmárnémeti


Szatmárnémeti, v. Szatmár vm. (Satu Mare, Ro.): város a Szamos két partján Északnyugat-Romániában. A Szamos déli partján fekvő Szatmárt és az északi partján fekvő Németit az 1715-i törvénnyel egyesítették. - 1. Vára az első kir. várak közé tartozott: →Szatmárvár. - 2. Szatmár. a) A reformációig. A hagyomány szerint az 1006: Gizella kirnővel érkezett bajor vadászok és magyarok plébániája. 1230: exempt pléb. volt. 1536: a lutheránusok megszüntették. Ismert nevű plnosai/főesp-ei 1213: Oltuman, 1216: János (erdélyi ppi helynök), 1217: Miklós (alesp.), 1226: Eltuman (esp.), 1247: Egyed, 1261: János mester, 1332: István, 1342, 1349: Bulchu, 1366: Czudar Imre, 1368: (Lippai) István (aradi őrknk.), 1373: Czudar Imre, 1375: Zonke Boto, 1383-88: Briccius, 1398-1400: Mauritius [Móricz], [IX. Bonifác p. (1389-1404) 1404: Szatmárt az esztergomi érs. főhatósága alá helyezte], 1418: (Kusalyi) Dénes, 1431-33: Székely Imre, 1444, 1462: Ladislaus de Waradino, 1505: Paulus, 1545: Franciscus Zengyeli, 1549: Georgius Fabius. - Ter-én több tp. is volt: Szt Miklós- (1545), Szentlélek- (1590), a várban Boldogasszony-tp. (1622). - A Szt János evangélista ferences konventot és tp-ot 1345: említik először hitelesen, a korábbi adatok hamisak! 1349: és 1410: itt tartották a tart. káptalant. 1467: védőszentjük a Bold. Szűz. 1556: v. korábban megszűnt. - 1339, 1554 és 1560: a domonkos kolostorát is említik.- b) A reformáció után 1634: Pázmány Péter jezsuitákat küldött, akik 1636: helyreállították a pléb-t. II. Rákóczi György 1654: az atyákat elűzte, csak 1660: térhettek vissza. 1773-ig vezették a pléb-t, melyet a rend feloszlatásakor világi papok vettek át (→Szatmárnémeti Katolikus Gimnázium). 1804-től az egyik knk. a plnos.- Lelkipásztorok: 1583: Antonio →Possevino SJ, 1601-05: Marietti Antal SJ, 1610: jezsuita [nevét nem jegyezték föl], 1617: Várady István SJ. Szatmár városában 1636: létesítettek újból r.k. pléb-t, amit a Pázmány Péter alapította jezsuita koll-mal együtt jezsuiták vezettek, de 1654: elűzték őket. 1660: visszatértek és a JT 1773. IX. 21-i föloszlatásáig vezették a pléb-t. 1674: Tyukodi György SJ (plnos), 1742: Bojda András SJ (házfőn.). 1773-: világi papok a plnosok: Tumlierz Ignác, 1790: Mátsár István, 1792: Korom Mihály, 1823: Waldstein János gr., 1830: Zadjeli Schlachta Márton (lemondott), 1837: Lázár János, 1841: →Hám János (pp-ként a pléb-t is ellátta), 1842: Linczy József, 1850: Pelikán József (lemondott), 1860: →Páskuj Lajos, 1881: Szalay Sándor, 1882: Jandrovisics János, 1899: →Tóth József adm., 1902: →Hehelein Károly (h. plnos), 1912: Benkő József, 1923: →Ilosvay Lajos, 1943: →Czumbel Lajos, 1951: Rényi Ferenc, 1990: Láng Pál. - Szt János plébánia. Hám János pp. 1852: konventot épített a ferenceseknek, amit utóda, Haas Mihály városi szegényháznak, Bíró László pp. tanítóképzőnek foglalt le. Meszlényi Gyula 1906: építtette a tp-ot, Boromisza Tibor pp. 1913. IX. 28: átadta az épületeket a kapisztránusoknak, akik 1914: pléb-t kezdtek vezetni. - Plébánosai 1913-49: ferencesek, majd egyhm-s papok: 1951: Rónai János, 1957: Kaplonyi Gyula, 1966: Tyukodi Mihály, 1978: Láng Pál, 1990: Amma Zoltán. A pléb-hoz tartozik az 1913: épült Szt József-tp. - Kis Szt Teréz plébánia. 1948: alapították, tp-a 1934-35: épült Schellenbeck nagyváradi építész tervei szerint. Plébánosai: 1957: Toma György, 1957: Beliczay János, 1982: Knecht Béla. - Szt Család plébánia. 1948: alapították. Kápolnául szolgáló házban, majd a mellé épített kultúrotthonban miséztek, melyet később tp-má alakítottak. Mai Szt Család-tp-a 1978: épült. Hívek száma: 2000: 5300. - Plébánosai: Kaplonyi Gyula, 1966: Mártin Lőrinc, Szeibel János, 1990: Láng Pál, 1993: Tempfli Imre, 1994: Rozs István, 1994: Schönberger Jenő, 1997: Szinovácz György. - Szentlélek plébánia. 1992: alapították, 1992-95: épült a Szentlélek-tp. Oltárképe Paulovics László alkotása. - Plébánosai: 1992: Merk Mihály, 1999: Merlás Tibor. Hívek száma: 6000. - Páduai Szent Antal plébánia. 1993: alapították a Szt János pléb. ter-éből. 1933-34: kpnát építettek, melyet 1970: az árvíz súlyosan megrongált, 1977-83: épült a Szt Antal-tp. - Plébánosai: 2000: Solomayer Sándor, 2002: Albu Ottó, 2003: Néma Sándor. Hívek száma: 1000. - Filia: Kakszentmárton. Hívek száma: 2000: 40. - c) g.k. esperesség a v. munkácsi egyhm-ben. Parókiái 1904: Jánk, Kökönyösd, Nagypeleske, Sárközújlak, Szárazberek, Túrterebes. - - A g.k. parókiát 1808: alapították. Tp-át Szt Mihály és Gábor tiszt-ére szent. Kegyura 1880: a városi tanács. Anyakv-ei 1808-tól. Anyanyelve 1880: rum., m., rutén. 1948. X. 21-1989: „visszafogadták” az ortodoxiába. - 3. Németi. a) Plébániája 1100: már létezett. Lakói 1536: ev-ok lettek. Tp-ai: 1335: alapított ferences ktor mellett Szt Szűz-, az 1339: létesített domonkos női ktor mellett Szt Dénes-tp. - Plnosai/esp-ei 1332: János, 1342: János németi plnos, ugocsai esp., erdélyi ppi helynök, 1477: György (gvárdián). - A reformáció után 1636: alapították újra. Mai Mennybemenetel-tp-át 1798: építették. Ez a tp. lett a szegyh. Ter-én van az 1908: épített Kálvária-tp. (tit-a Keresztrefeszített Úr Jézus; a Hám János által 1844: építtetett kpnát 1907-09: teljesen átépítették) és az 1913: épített Irsik-árvaházi Szt József-tp. Anyakv-ei 1665-től. 1901: 15 filiája volt, közülük Amac, Berend, Kaak, Szentmárton, Zsadány a reformáció előtt pléb. volt. - Lakói 1987: 8000 r.k. - Plébánosa 1987: Rényi Ferenc. Lapja: Szivárvány (1999-). - b) A g.k. parókia 1771: már létezett. Mai tp-át Szt Miklós tiszt-ére szent. Anyakv-ei 1772-től. Anyanyelve 1880: m., rutén. 1948. X. 21-1989: „visszafogadták” az ortodoxiába. - 4. Az irgalmasok Sarlós Boldogasszony rházát, kórházát, gyógyszertárát 1834: Hám János szatmári és Leonhard János Mihály tábori pp-ök alapította. 1878: 23 kórházi és 3 elmegyógyint. ágyuk volt. A patika 1839: nyílt meg, az újonnan épített rházban. A rház eleinte anyagi és szoc. gondokkal küzdött, de Gróf Mózes OH sebészfőorvos és Hecht Viktórián OH gyógyszerész sokat tett a helyzet javítására. 1848/49: el kellett hagyni rházukat, s az egész int-et a katonaság, majd hadifoglyok foglalták el. 1850: térhettek vissza, hogy folytassák a sebesültek és beteg katonák ápolását. A gondnokok között Hecht Viktórián és John Ábel OH tette a gyógyszertárat üzemképessé. Kuzmann Speciosus és Schramek Hermenegild (†Szepesváralja, 1895) gyógyszerészek nemcsak gyógyszertári gondnokok, hanem házfőnökök is voltak. Elvégezvén Szatmáron a teol-t, pappá szentelték őket. Woltner Mihály (†Eger, 1928) 13 évig volt gondnok Szatmáron, majd 30 é. Szepesváralján. Bráneczky Kálmán fiatal gyógyszerész 31 é. korában meghalt. 1904: az egész rházat renoválták, a gyógyszertárat is újra fölszerelték. - 5. A Katolikus Karitász 1918. I. 1-től működött, elnöke 1921: →Scheffler János, majd →Czumbel Lajos. 1947: betiltották. - 1990: újraindult, 1993: a Romániai Caritas Konföderáció, 1995: a Caritas Internationalis tagja. - 6. A KALÁSZ, Kaláka a falusi lányok és fiatal assszonyok vallási, szakmai, családi és társad. életre felkészítését célzó mozgalom 1920-: terjedt. Bihar m-ből, Nagyváradról indult Stettner Andrea vezetésével. Hatékony segítséget jelentettek a szociális missziósnővérek, pl. Szlafkay Melánia előadásai. A mozgalom 1940 u. leányegyletként élt, s Csíksomlyón és Kézdivásárhelyen leánynépfőisk-t is alapítottak. A leányegyletek 1944: csatlakoztak az egyhm. AC-hoz. A mozgalom Szatmár egyhm. szövetségeinek zászlóit 2006: a plébtp-okban őrzik. - 7. A KALOT szervezését 1940 végén kezdték meg. Az egyesületek 1941/42-: kerületenként 4 ifjút küldtek a Csíksomlyón szervezett népfőisk. háromhetes tanf-aira, terjesztették a mozgalom Népünk c. havi folyóiratát. A mpp. 1943: esp. ker-enként ig-kat nevezett ki. A mozgalom 1944 nyarán már nem működött, a szovjet csapatok bevonulása után teljesen megszűnt. - 8. Az Actio Catolica megszervezésével már Fiedler István mpp. is foglalkozott. 1942. IX: →Pakocs Károly lett az egyhm. ig. 1943: a szakosztályok vezetőiből megalakították a vezetőséget, a főesperesi és a plébániai biz-okat. 1944. II-: vasárnaponként 2-2 előadást tarrtottak. A téma elsősorban a családmentés volt, eredményesen dolgozott a sajtóosztály, munkájukba bevonták a középiskolásokat is. - Az egyhm. AC 1945 u. az erdélyi AC programja szerint működött. 1946: újjászervezte helyi tagozatait, hangsúlyossá vált a külvárosok lakóival és a munkásokkal való foglalkozás. XII: megjelent az erdélyi AC 1947-i Családi Naptára. Az 1946: kezdeményezett egyhm. Karitász Központ 1947: kinevezett ig-ja, Czumbel Lajos a Karitászt az AC karitatív szakosztályává minősítette, a szegények kataszterének elkészítését kezdeményezte. - Az AC sajtóosztálya terjesztette a AC sajtótermékeit. De az AC tevékenysége már ez évben megszűnt, amikor a komm. diktatúra betiltotta a vallási intézmények és egyes-ek működését. - 9. ~ kat. sajtója: 1870-71: Népiskolai Lapok, 1885-87, 1899-1902(?): Revista Catolică (g.k.), 1887-1914: Téli Esték, 1889-1900: Értesítő, 1890-98: Iskola, 1891-1914: Heti Szemle, 1894-99: Családi Kör, 1897: Szatmári Újság, 1897: A Szatmár-Egyhm. Irod. Kör Értes., 1898-1913: M. Földművelő, 1903: Kath. Egyh. Értes., 1911: Egyh. Híradó, 1914-19 (12. sz.): Szatmári Hírlap (Heti Szemle), 1921-31: Kath. Élet, 1925-30, 1932-35: A Szív, 1926-27: Szabad Szó, 1927-28: Új Élet, 1928-31: Szeráf, 1929-30: Gárdavezető, 1929-30; 1932-35: Szívgárdista, 1929-1944(III.?): Hildegarda, 1933-: Szövetséges, 1933-35: Helios, 1939-41: Circulares Administraturae Apostolicae Szatmariensis, 1942-43: Szatmári Kat. Élet, 1946-47: Kongreganista, 1992-: Gyertyafény, 1992-: Kisvirág. B.L.B.-H.F.L.

Rupp II:348. - Csánki I:469. - Karácsonyi I:265. - Anjou-kori oklevéltár XXIII. 1999:28. sz. - Schem. SM. 1851:21. - Schem. Irg. 1878:27. - Schem. Szat. 1904:118; 1901:29; 1931:20. - Szatmár vm. 1908:177. - György 1930:315. - Cat. Steph. 1947:49. - Gerecze II:775. - METEM 1997:1/2. sz. (Bura László: A jezsuiták Szatmáron) - Studia Religiosa. Tanulm-ok András Imre 70. születésnapjára. Szerk. Máthé Tóth András és Jahn Mária. Szeged, 1998:147. (Fejes Ildikó: Kalot mozgalom Székelyföldön) - Liturgikus naptár 2000:13. - SZJS 2006.