Magyar Katolikus Lexikon > S > Szatmár


Szatmár, Satu Mare: püspöki székhely Romániában. - Az 1804. VIII. 12: alapított ppséget 1930. VI. 5: Nagyváraddal egyesítették, 1941. VI. 28: elválasztották, 1948. IV. 9: újra egyesítették, 1982. X. 18: újra önállósították. Bukarest suffr-a. - 10.500 km²-en 2006: 830.000 l, 120.000 h, 48 pb, 59 ep, 59 szn, 3 ni, 10 ki-e volt. **

AP 1990:551.

Szatmár Tibor (Vágsellye, v. Nyitra vm., 1960. ápr. 2.-): restaurátor, cserkésztiszt. - Alapisk-it Vágsellyén végezte, 1979: a Vegyészeti Szakközépisk-ban éretts. Képzőműv. magánisk-ba járt, majd Nyitrán több tanf-ot végzett. 1984: a Szlovákiai Telekommunikációs Váll. tv és rádió-üzemeltetője és karbantartója. Éveken át restaurált és festett. Erdélyben megtanulta a kopjafa faragást, emlékműveket és kopjafákat tervezett és faragott (Vágkirályfa: Kopjafa-kert, 1848-as emlékmű, Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark: MC [1100. évi] emlékmű). Legnagyobb munkája a vágsellyei Szentháromság tér helyreállított újraépítése. Munkáinak többsége a m. tört-hez és Jézus Krisztushoz kapcsolódik. 2005: a Pázmány Péter Kat. Egy-en tanult. 1992: belépett a Szlovákiai M. Cserkészszöv-be és megalapította a 37. sz. Szt István kir. cserkészcsapatot. 1994: a Külf. M. Cserkészszöv. cserkésztisztté avatta. Elindította a szöv-ben az orsz. tört. vetélkedőket, a gyermek színjátszást és a bábozást. Képzőműv. munkája során 1990: Exisztencia c. kisplasztikájáért, 1991: és 1993: műveiért díjat kapott.  Bo.J.-Fe.Má.