Magyar Katolikus Lexikon > S > Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye


Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, 1924. jan. 1.-1938. dec. 22.: közigazgatási terület a Magyar Királyság keleti határvidékén, a Szamos Tiszába torkollása vidékén. - A →trianoni béke Szatmár vm-ből 1731 km2-t (28,35%), 307 közs-éből 94-et (a csengeri, a fehérgyarmati, a mátészalkai járást és a nagykárolyi járásból Penészlek közs-et), hagyott meg Mo-nak, mely 1920-23: Csonka-Szatmár vármegye néven létezett. Az országcsonkítás miatti közigazg. rendezéskor Bereg és Ugocsa vm. (0,1 km2 lakatlan ter.) Mo-nak maradt töredékeit a megmaradt szatmári részekkel az 1923:35. tc. 1924. I. 1: ~ néven egyesítve, Mátészalka székhellyel önkormányzattá szervezte. Ter-e 2116 km2-én, 4 járása, 37 körjegyzősége 15 nagy-, 100 kisközségében és 403 egyéb lakotthelyén 1920: 130.921, 1930: 149.642 fő élt; ebből 149.423 m., 122 ném, 8 tót, 19 oláh, 1 horvát, 2 szerb, 67 ismeretlen anyanyelvű; 18.693 r.k. (12,49%), 21.762 g.k. (14,54%), 99.064 ref. (66,2%), 561 ev., 36 g.kel., 9281 izr. (6,2%), 245 egyéb v. ismeretlen vall. A népességből írni és olvasni tudott 1920: 86.446 (a 6 é. fölüliek 74,6 %-a), 1930: 103.525 fő (a 6 é. fölüliek 82,3 %-a), nem tudott 1920: 44.475, 1930: 46.117 fő. 88

Komoróczy Iván: A megcsonkított Szatmár vm. Mátészalka, 1933. - M. stat. zsebkv. 1933:18. (16.), 26. - Noéh Ferenc: ~ szabályrendeletei. Összeáll. Mátészalka, 1935. - ~ 1924-1938. Szerk. Fábián Sándor. Bp., 1939. - Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vm-k területének és közigazg. beosztásának változásai 1001-1995. Bp., 2000.