Magyar Katolikus Lexikon > S > Szécsény


Szécsény, Nógrád m.: 1. Vára. A Kacsics nemzetség talán már a tatárdúlás (1241-42) után erősséget emelt itt, melynek nyomai a Strázsaparton látszanak. 1334 u. a Szécsényi család építtetett várat. Később a Guthi Országh és a Losonczi család birtokolta. 1552: ellenállás nélkül török kézre került. 1593: visszafoglalták. Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György csapatai is megszállták. 1663-83: ismét a törököké volt. Később m. kapitánya pestisjárvány miatt felgyújtotta, majd elhagyta. A négyszög alaprajzú épület helyén ma barokk kastély áll. A bástyás városfalnak jelentős részei maradtak fönn. - 2. Város. 1229: IV. Béla kir. ~t (Zychan) Pósa ispánnak adományozta. A település 1334: Szécsényi Tamás erdélyi vajda kérésére mezővárosi rangot kapott. Jelentős vásárai voltak, fallal vették körül. 1552-93: és 1663-83: török kézen volt. XI. 10: a Bécs felszabadítása után hazatérő Sobieski János lengy. kir. szabadította fel. Pestis miatt hamarosan elnéptelenedett, benépesítését a ferencesek kezdeményezték. 1705. IX. 12-X. 3: itt tartották a →szécsényi országgyűlést, amelyen II. →Rákóczi Ferencet vezérlő fejed-mé választották. ~ a kurucok stratégiai közp-ja volt, a szabadságharc idején 100-1000 katona állomásozott benne. - 1963: hozzácsatolták Benczúrfalvát (1927-ig Dolány), 1986: város lett. - 3. esperesség az esztergomi, 1993. V. 31-től a váci egyhm-ben. Plébániái: Endrefalva, Etes, Hollókő, Karancsság, Ludányhalászi, Nagybárkány, Nagylóc, Nógrádmegyer, Nógrádszakál, Piliny, Rimóc, Ságújfalu, Sóshartyán, Varsány. - 4. Plébánia. 1332: már létezett, 1543-ig ferencesek vezették. Tp-át 1332: Szűz Mária tiszt-ére sztelték. Mai, „Színében elváltozott Üdvözítő"-tp-át 1733: építették. Főoltára 1738: készült, oromzatán Szt Anna és Mária szobra, mellettük bal oldalon angyal a Forgách család, jobb oldalon a Cziráky család címerével (a 2 család adományaival gyakorta támogatta az egyh-at). Az oszlopok között Alexandriai Szt Katalin és Szt Borbála szobra. A tabernákulumot 1773: Spiegel Márton ferences testvér faragta, vörösréz ajtaját Saffarik Ignác ~i kovácsmester a 20. sz. elején készítette. A szentély 2 stallumát 1744: Oszler Liborius asztalos testvér, képeit (szt-ek és Salamon kir.) Gergely Ferenc készítette. A hajó közepén balra Fájdalmas Szűz-, vele szemben Szt József-oltár áll. Mindkét oltárt 1751: Au-ból hozták. A szószéket 1741: gr. Perényi Pál készíttette. - A sekrestye fölött van a Rákóczi-terem, a hagyomány szerint ittt lakott II. Rákóczi Ferenc az ogy. idején. Valójában a fejed. Borjúpáston levő sátrában lakott, de feljárt misére a tp-ba, s a kegyelet is idehozta, hiszen a ktor pusztulás utáni fölépítője és első házfőn-e Bárkányi János, az ő gyermekkori nevelője volt. - 1715: egy tűzvészben 3 harang elolvadt. Az 1717: öntöttek megrepedtek, 1750 k. átöntötték. Mai harangjait 1923: 108 cm átm. Szlezák László Bpen, 1961: 75 cm átm. Ducsák István Őrszentmiklóson, 1751: 49 cm átm. Joseph Steinstock Budán öntötte. A tp. org-ját (2/19 m/r) 1763: Podkoniczky Márton, az org-szekrényt Spiegel Márton és Oszler Liborius építette. Akv. 1694-től. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m.; 1940: m., ném. - Filiái 2006: Benczúrfalva, Pösténypuszta. - Plébánosai ferencesek: 1890: Nagy Róbert, 1892: Árva Ferenc, 1902: Machik Medárd, 1906: Grand Konrád, 1911: Ambró János, 1913: Faragó Fábián, 1915: Forintos Lőrinc, 1917: Virág Venánc, 1922: Medveczky Medárd, 1928: Ungvári Antal, 1932: Kiefer Szilvér, 1934: Jenei Jenő, 1939: Szegedi Alfonz, Keresztes Vilmos, 1940: Kiefer Szilvér, 1946: Áldási Amand, 1950-től egyhm-sek: Bernáth Elemér, Tamás Péter, 1957: Szabó József, 1959: Szalay József, 1967: Czinka Antal, 1983: Tóth Károly, 1989: Boros Gyevi Imre OFM, 1993: Pocsai Vendel OFM, 1997: Lendvai Zalán OFM. - Havasy Gyula (*1920) kp-t 1953. IV. 4: sokszorosítás miatt letartóztatták, IV. 14: 7 hónapra ítélték. - 5. Szentséges Üdvözítő ferences konvent és tp. 1452: Franconius horvát bán a konventuálisoknak alapította, akik hamarosan elhagyták ~t. A konventot 1466: Ország Mihály nádor az obszervánsoknak adta át. 1544: a tör-ök elűzték a szerz-eket. 1594: Pálffy Miklós visszafoglalta ~t, 1610: visszatértek a szalvatoriánusok, 1612: helyreállították a konventot. 1662: a város, s vele a konvent és a tp. ismét tör. kézre került. Ludány filiájából 1685: újra szervezték a pléb-t. 1686: említik a leégett Szentlélek-plébtp-ot. - 1696: ismét rezidenciát nyitottak, 1697: konvent lett. 1900: a kapisztránus prov-ba sorolták. 1922: novíciusház lett. 1950-89: szünetelt. - Házfőnökei: 1921: Virág Venánc, 1939: Jagicza Juvenál, 1942: Áldási Amand, 1950: Keifer Szilvér, 1989: Orbán Márk, 1995: Barsi Balázs, 1998: Magyar Gergely, 2003: Varga Kapisztrán. - - Lakói 1840: 2765 r.k., 3 g.kel., 77 ev., 8 ref., 545 izr., 183 egyéb vall., össz. 3581; 1910: 3523 r.k., 8 g.k., 7 g.kel., 213 ev., 37 ref., 456 izr., 1 egyéb vall., össz. 4245; 1940: 3393 r.k., 9 g.k., 4 g.kel., 169 ev., 57 ref., 280 izr., össz. 3912; 1983: 4000 r.k., össz. 6808. - 1948: 8 tanerős r.k. ált. isk-jában 430 tanuló. - 4. Bá.B.-Lendvai Zalán OFM

Kőnig Kelemen: Hatszáz éves ferences élet ~ben 1332-1932. Vác, 1931. - A ~i noviciátus szabálykv-e és imafüzete. Uo., 1934. - Schem. Cap. 1948:30. (1332: Széchenyi Tamás erdélyi vajda alapította) - Patay 1955, 1983. - Patay Pál: ~ műemlékei. Bp., 1965. - Tanulmányok ~ múltjából. 1-6. füz. Szécsény, 1978-83. - Gerecze II:544. - Schem. Strig. 1982:239. - Hetényi Varga I:103. - Fridrich II:120. - ~ (útikönyv). Salgótarján, 1980. - Schem. Strig. 1982:239. - TKMK 170. - Kiss 1984:304. - Nagy András OFM: A ~i rendház historia domusa I. Bp., 2006.