Magyar Katolikus Lexikon > S > Széchy


Széchy Ágoston, Salánki, Szécsi (†Győr, 1465. aug. 3. k.): megyéspüspök. - Vsz. köznemesi származású. 1439: mint erdélyi knk. és kolozsi főesp. jogi dr. lett a bolognai egy-en. Hazatérve Erzsébet kirné kancellárja, V. László híve. 1445. XI. 12: nevezték ki győri pp-ké. A várost és a várat azonban III. Frigyes tartotta megszállva, ezért székvárosát csak 1446. VI: tudta elfoglalni. A várost 1447: a kápt-nal együtt váltotta vissza ném. kézről. 1452: Itáliába küldték követségbe III. Frigyeshez V. Lászlóért és a koronáért. László halála után Mátyás híve lett. 1458: Cseho. kir-ává koronázta Podjebrád Györgyöt. ~ idejében alapították Pápán és Tatán a ferencesek, Városszalónakon (Vas vm.) a pálosok ktorát, Kapisztrán Szt János Sopronban prédikált. Helynöke volt Fehérvári Mihály 1445-69: győri olvasóknk. - Utóda Győrött 1466. VI. 27: Csupor Demeter. 88

Schem. Trans. 1838:LXV. (6.) (é.n. kolozsi főesp., 1447: vál. győri pp.) - Mendlik 1864:70. (s.v. Ágoston, 1447-66: pp.) - Gams 1873:374. (s.v. Augustinus, 1447-65: pp.) - Fraknói 1895:515; 1898:151. - Chobot II:512. - Bedy 1938:323. - Schem. Jaur. 1940:6. (36.) (s.v. Augustinus Széchy alio nomine Salánki 1447-66: pp.); 1968:39. (33.) (s.v. Széchy v. Salánki; 1445-65: győri pp.)

Széchy Ágoston Imre, Jézus Szentséges Nevéről nev., Piar (Sárospatak, Zemplén vm., 1778. jún. 5.-Pest, 1852. márc. 6.): tanár. - Sátoraljaújhelyt és Nagykárolyban tanult, 1795. X. 1: lépett a r-be, a bölcs-et Vácott, a hittud-t 1804-05: Nyitrán tanulta. 1802. VI. 13: szerz. fog-at tett, 1805. XII. 31: pappá szent. 1806: Kalocsán, 1807: Szegeden tanár. 1807-32: a bécsújhelyi (Alsó-Au.) katonai akad. m. nyelv és irod. tanára, kvtáros. A katonai nev. alapelveit tárgyaló, 1817: írt ném. művének elveit János főhg. az akad. elöljáróinak és tanítóinak mértékül szabta; 1826: az akad. újjáalakításakor a katonák erkölcsi és tud-os kimíveltetéséről írt tervét tette a megújított nevelési rendszer alapjává; 1831 k. János főhg. fölszólítására, tapasztalásainak eredményét állította össze, melyből 6 év múlva bedolgoztak a legújabb tanrendszerbe. 1818: Felső-Au-ban és Bajoro-ban 2 hónapig, 1823: Itáliában 3 hónapig, 1825: cseh és szász földön utazgatott. Hallása és látása gyengülése miatt 1832. X. 22: hazatért, nyugdíjazták, 1833: Tatán, 1835: Budán élt. 1841: Pesten kormánysegéd. 1840. IX. 5: az MTA l. tagja. - Cikke: Tudományos Gyűjt. (1839. VI: Az anyanyelv iskolákbani tanításának szükséges volta, s annak oly tanmódja, mikép a növendék gondolkodni és beszélni tanuljon), Tud. Tár (1842: A tört. életérdekű nyomóssága s tanmódja), Nemz. Újs. (1843: Igénytelen szózat a tud-ok élő nyelvünköni taníttatása és a ném. nyelvtannak iskoláinkbani behozatása ügyében) - M: Elemi m. nyelvtan. Gyakorlatilag előadva. Pest, 1840. (2. átnézett kiad. 1845) - A nev. és oktatástan vázlata az elemi tanítók használatára. 1. köt. Sajátlagos nevelés- s ált. okt-tan és tanmód. Uo., 1845. (A 2. köt. kz-ban maradt) 88

Szinnyei XIII:521. (s.v. Széchy, *júl.) - MTA tagjai 1975:261.

- Koltai 1998:370. (s.v. Szétsy, * jún.)

Széchy Dénes   →Szécsi Dénes

Széchy Pál, Balog nb. (†1305): megyéspüspök. - Itáliai egy-eken tanult. 1287: a pécsi egyhm. adm-a, 1293: mpp-e. 1287 k. ~ vezette be a várfalakon kívül, a Mecsek D-i lankáin álló Corpus Christi-kpnához az úrnapi körmenetet. - Utóda 1306: Manfréd. **