Magyar Katolikus Lexikon > S > Szászváros


Szászváros, Bros, Saxopolis, v. Hunyad vm. (Orăștie, Ro.): 1. plébánia a v. erdélyi egyhm. hunyadi főesp. ker-ében. - Vsz. az 1. keresztes hadjáratot követően 1105: a vallon Brazi Anzelm települt le fiaival a környéken. 1224: az →Andreanum említette, a →Királyföld legnyugatibb települése. Lakói 1291: szászok, a pléb. ekkor már létezett. Tp-át Szt Ambrus tiszt-ére szent. A pléb-t 1739: alapították újra. Mai Árpádházi Szt Erzsébet-tp-át 1754: építették. Anyakönyvei 1764-től. Anyanyelve 1880: m., ném. - Filiái 1917: Algyógy, Alsóvárosvíz, Bábolna, Bencenc, Berény, Bokajalfalu, Bokajfelfalu, Bucsum, Felsővárosvíz, Feredőgyógy, Folt, Grid, Gyalmár, Homoród, Kasztó, Kisdenk, Ludesd, Martinesd, Nagydenk, Perkász, Piskinc, Romosz, Romoszhely, Szereka, Tamáspatak, Tordos, Tormás, Vajdej. - Plébánosai: 1291: Magister Nech, 1309, 1318: Corardus, 1332-34: Nicolaus, 1361-62: Thomas; 1739-től ferencesek, 1986: Keresztes Albin. - 2. ferencesek. 1302: az erdélyi ferences custos innen írt levelet Haymo provinciálisnak, vsz., hogy ekkor már állt a város ÉK-i részén a ferencesek kolostora. 1309: Péter lektort említik. Az egykori Szt Miklós-tp-ot 1750 u. barokk ízlésben átalakították. Kk. részlet ma nem látható benne, de hosszú szentélye mutatja ferences jellegét. 1533: említik utoljára gvardiánját. 1534: a város egyik házában 4 begina lakott. A tp-ot övező fal 4 sarok- és Ny-i oldalán kaputoronnyal a 13. sz: épült, később többször megerősítették. A gótikus tp. a reformáció után a ref-oké, az ev-ok a szentély É-i oldalán lévő régi sekrestyét használták kpnaként, míg 1816: az erődfalon belül új tp-ot építettek. A szt Miklós-tp. ma a katolikusoké, 1860 k. az erődítést még vizesárok vette körül. - Lakói 1910: 1567 r.k., 2864 g.k., össz. 29.587 (filiákkal). - R.k. vegyes polg. isk-ját 1919: alapították, a rumének 1926: megszüntették. **-H.F.L.

1. Pallas XV:454. (pecsétje) - Schem. Trans. 1913:406. - Barabás 1929:76; 1944:20. - Mészáros 1988:255. - Léstyán 2000. II:135. - 2. Karácsonyi I:269. - Entz 1996:37,179,401.