Magyar Katolikus Lexikon > S > Szászhermány


Szászhermány, Hermány, Honigberg, v. Brassó vm. (Hărman, Ro.): egykori plébánia az erdélyi egyhm. brassói dékánságában. - Első okl-es említése 1240. 1497: Mons Mellis. IV. Béla kir. (ur. 1235-70) ~ 13. sz: épült román stílusú, fallal kerített tp-ának gondozását a ciszt. rendre bízta. 1400 e. Szt Miklós tiszt-ére szent. Szentélyének keresztboltozata, D-i kpnájának dongaboltozata és 3 rózsaablakának részletei fennmaradtak. A tp. Ny-i tornya a 14., az É-i kpna a 15. sz: épült. A körfalat a 15. sz: megerősítették (12 m magas, lőréses falak 7 négyszintes toronnyal) és külső ívvel egészítették ki, a tornyokat fedett folyosó köti össze. A körfal K-i részén kpna áll (13/14. sz. alapokkal), belsejét teljes egészében legalább két különböző időszakból származó freskók borítják (Krisztus, szentek, boldogok, a mennyek kapuja, kárhozat és a pokol tornáca, keresztrefeszítés és Jézus születése, okos és balga szüzek, a Szentlélek kiáradása, pelikán, oroszlán, egyszarvú). A kaputorony bejárata dongaboltozatos. Az erődtp-ot széles vizesárok veszi körül, melynek (az ásatások szerint) a külső oldalán is húzódott egy fal tornyokkal. A bejáratot felvonóhíd (1791: állandó hidat, 1814: fedett, oszlopos bejárót építettek a helyén) és egy mára már elpusztult másik torony védte. 1815: a kaputorony mellett építették föl a városházát. A falakon belül épült lakó- és gazd. helyiségek közül 1997: már csak a D-i oldaliak voltak meg. - Papja 1443: Anthonius, 1497: Christianus. A hitújításkor (1556) ev. lett. **-Sz.B.

Léstyán 2000. I:55.