Magyar Katolikus Lexikon > S > Spárta


Spárta: dór városállam a Peloponnészosz-félszigeten, az ókori →Görögországban. - Az ÓSz Makkabeus Jonatán szövetségeseként említi (1Mak 14). A szövetség Kr. e. 152-143: jöhetett létre egy levélváltás eredményeképpen (12,5-18). Jonatán a jó viszonyra hivatkozik levelében, mely Areiosz ~i kir-nak (ur. Kr. e. 309-265) Oniász főpaphoz intézett leveléből kikövetkeztethetően a két nép között fennállt, minden bizonnyal a szórványban élő zsidóknak köszönhetően. Areiosz utal egy írásra, mely a ~iakról és a zsidókról szól, és az Ábrahámtól való közös leszármazás alapján rokonságot mutat ki köztük. Jonatán halála után Jonatán testvére, Simon megújította a szöv-et a ~iakkal (14,16-19); 14,20-23: a ~iak levele. A szöv-et és a levél hitelességét többször kétségbe vonták. A ~iak Róma-ellenes törekvései alapján azonban föltehető a zsidók és a ~iak között bizonyos közeledés. ~ban zsidók is éltek. R.É.

BL:1598.