Magyar Katolikus Lexikon > S > Siklós


Siklós, Baranya m.: 1977: város Máriagyüddel. Római neve Serena; a honfoglaláskor a Kán nemzetség szálláshelye. - 1. Várát a Kán nb. Siklósi család építtette a tatárdúlás (1241-42) után. 1316: a Kőszegiek eredménytelenül ostromolták. Főbb birtokosai: a Garai és a Perényi családok. 1401: itt tartották fogva a lázadók Zsigmond kir-t. 1440: Hunyadi János próbálta bevenni. 1515 u. a török közeledtére megerősítették. 1543: a törököké lett, csak 1686: szabadult fel. 1705: Vak Bottyán csapatai foglalták el egy évre. A szabálytalan négyszögű belső vár átalakítva ma is áll. Az ovális, tornyokkal erősített külső falövnek is jelentős romjai maradtak. - 2. ágostonrendi kanonokok. Ktoruk 1333: a pápai tizedjegyzékben tűnik fel. Tp-uk 1343: Szt Anna tiszt-ére szentelt. 1403: egy szerz-ük a rend szomszédos keresztúri házában tanúskodott. A ~i ház 1526: vsz. megszűnt. 1963-ig többnyire összetévesztették a bencések közeli →Szenttrinitás mon-ával, melyet olykor ~ról neveztek el. 1977-: a régészeti feltárások megállapították, hogy a tp. szentélyét a 15. sz. elején újraboltozták, falait magas színvonalú, itáliai hatást mutató freskókkal díszítették. A páncélos alakot ábrázoló, felirat nélküli, vörös márvány sírkő vsz. Garai Miklós (†1386) nádoré. - 3. A ferencesek ladiszlaita rtart-a 1688: kapta meg az ágostonos ktor maradványait. 1704: cs. zsoldos szerb katonák megrohanták ~t, Horváth Domonkos OFM-t lefejezték, társát, Czvetkovics Lajost megcsonkították, majd lelőtték, a ktort kirabolták. A ferencesek 1721-55: átépítették a tp-ot, az egykori bencés apátság emlékére a Szentháromság tiszt-ére szentelték. ÉNy-i sarkához tornyot emeltek és a D-i oldalán álló földszintes ktort bővítették. 1900: a ferences rtart-ok átszervezésekor a kapisztránus rtart. tagja lett, 1950-ig vezették a pléb-t. - 4. esperesség a pécsi egyhm-ben. Plébániái: Alsószentmárton, Beremend, Kovácshida, Lapáncsa, Lippó, Máriagyüd, Márok, Nagyharsány, Villány. - 5. plébánia. A tör. után 1689: alapították, tp-a az egykor ágostonos, majd ferences tp. A kk. falképeket az 1990-es években feltárták és restaurálták. Org-ját (2/12 m/r, op. 157.) 1879: az →Angster gyár építette. Harangjait 1927: 120 és 58 cm, 1928: 78 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Anyakönyvei 1724-től. Anyanyelve 1880: m., ném., horvát; 1910: m., ném., szerb; 1940: m., ném., horvát. - A szerb tp. 1783: épült. - Plébánosai: a ferencesek után 1950: Gyimesi Vilmos, Hornyák Imre Domonkos OFM, 1953: Baranyai Ernő adm., 1956: Hornyák Imre Domonkos OFM, Iselstőger Lajos adm., Görgényi Béla adm., 1958: Habel Ferenc adm., Müller József adm., 1963: Nagy Sándor, 1964: Ferenc József, 1969: Tasnádi József, 1987: Keresztes Pál, 2003: Farkas Béla. 2005: ellátja Kisharsány, Kistapolca és Nagytótfalu pléb-kat filiáikkal együtt. - Mézner Ferenc (*1932) kp-t 1957. VI. 19: letartóztatták, 1958. I. 10: 1 é. ítélték. - Lakói 1840: 1687 r.k., 378 g.kel., 1061 ev., 29 izr., 95 egyéb vall., össz. 3250; 1910: 3716 r.k., 7 g.k., 207 g.kel., 94 ev., 1154 ref., 1 unit., 603 izr., 9 egyéb vall., össz. 5791; 1940: 4316 r.k., 8 g.k., 17 g.kel., 154 ev., 1151 ref., 266 izr., 15 egyéb vall., össz. 5927; 1983: 4985 r.k., össz. 9300; 1999: össz. 10.893. - A polg. leányisk. 1901-16: magánisk., 1916-48: államsegélyes r.k. polg. leányisk, a „zárda”. 1942/43: 6 tanár 4 o-ban 200 leányt okt. 1948. VI: áll. isk. A Szt Imre Kat. Ált. Isk. és Gimn. 1991: nyílt meg. 2005: 171 tanulója, a 8 o. mellett 3 speciális o-a is van. - Kat. sajtója: 1996: Beköszöntő. Szerk. Horváth Gábor. Megj. havonta. Bá.B.-H.F.L.-Farkas Béla

Schem. Lad. 1865:28. - Karácsonyi II:324. - Schem. Qu. 1914:55; 1981:184. - Polg. isk. 1942/43:350. - Schem. Cap. 1948:44. - Patay 1982. - Kiss 1984:43. - Györffy I:266. - Hetényi Varga I:335. - TKMK 520. (Lövei P., Bornemisza P., Prokopp M.)

- MKH 1995:823. - Sasvári 2002:83.

Siklós, Baranya m.: 1977: város Máriagyüddel. Római neve Serena; a honfoglaláskor a Kán nemzetség szálláshelye. - 1. Várát a Kán nb. Siklósi család építtette a tatárdúlás (1241-42) után. 1316: a Kőszegiek eredménytelenül ostromolták. Főbb birtokosai: a Garai és a Perényi családok. 1401: itt tartották fogva a lázadók Zsigmond kir-t. 1440: Hunyadi János próbálta bevenni. 1515 u. a török közeledtére megerősítették. 1543: a törököké lett, csak 1686: szabadult fel. 1705: Vak Bottyán csapatai foglalták el egy évre. A szabálytalan négyszögű belső vár átalakítva ma is áll. Az ovális, tornyokkal erősített külső falövnek is jelentős romjai maradtak. - 2. ágostonrendi kanonokok. Ktoruk 1333: a pápai tizedjegyzékben tűnik fel. Tp-uk 1343: Szt Anna tiszt-ére szentelt. 1403: egy szerz-ük a rend szomszédos keresztúri házában tanúskodott. A ~i ház 1526: vsz. megszűnt. 1963-ig többnyire összetévesztették a bencések közeli →Szenttrinitás mon-ával, melyet olykor ~ról neveztek el. 1977-: a régészeti feltárások megállapították, hogy a tp. szentélyét a 15. sz. elején újraboltozták, falait magas színvonalú, itáliai hatást mutató freskókkal díszítették. A páncélos alakot ábrázoló, felirat nélküli, vörös márvány sírkő vsz. Garai Miklós (†1386) nádoré. - 3. A ferencesek ladiszlaita rtart-a 1688: kapta meg az ágostonos ktor maradványait. 1704: cs. zsoldos szerb katonák megrohanták ~t, Horváth Domonkos OFM-t lefejezték, társát, Czvetkovics Lajost megcsonkították, majd lelőtték, a ktort kirabolták. A ferencesek 1721-55: átépítették a tp-ot, az egykori bencés apátság emlékére a Szentháromság tiszt-ére szentelték. ÉNy-i sarkához tornyot emeltek és a D-i oldalán álló földszintes ktort bővítették. 1900: a ferences rtart-ok átszervezésekor a kapisztránus rtart. tagja lett, 1950-ig vezették a pléb-t. - 4. esperesség a pécsi egyhm-ben. Plébániái: Alsószentmárton, Beremend, Kovácshida, Lapáncsa, Lippó, Máriagyüd, Márok, Nagyharsány, Villány. - 5. plébánia. A tör. után 1689: alapították, tp-a az egykor ágostonos, majd ferences tp. A kk. falképeket az 1990-es években feltárták és restaurálták. Org-ját (2/12 m/r, op. 157.) 1879: az →Angster gyár építette. Harangjait 1927: 120 és 58 cm, 1928: 78 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Anyakönyvei 1724-től. Anyanyelve 1880: m., ném., horvát; 1910: m., ném., szerb; 1940: m., ném., horvát. - A szerb tp. 1783: épült. - Plébánosai: a ferencesek után 1950: Gyimesi Vilmos, Hornyák Imre Domonkos OFM, 1953: Baranyai Ernő adm., 1956: Hornyák Imre Domonkos OFM, Iselstőger Lajos adm., Görgényi Béla adm., 1958: Habel Ferenc adm., Müller József adm., 1963: Nagy Sándor, 1964: Ferenc József, 1969: Tasnádi József, 1987: Keresztes Pál, 2003: Farkas Béla. 2005: ellátja Kisharsány, Kistapolca és Nagytótfalu pléb-kat filiáikkal együtt. - Mézner Ferenc (*1932) kp-t 1957. VI. 19: letartóztatták, 1958. I. 10: 1 é. ítélték. - Lakói 1840: 1687 r.k., 378 g.kel., 1061 ev., 29 izr., 95 egyéb vall., össz. 3250; 1910: 3716 r.k., 7 g.k., 207 g.kel., 94 ev., 1154 ref., 1 unit., 603 izr., 9 egyéb vall., össz. 5791; 1940: 4316 r.k., 8 g.k., 17 g.kel., 154 ev., 1151 ref., 266 izr., 15 egyéb vall., össz. 5927; 1983: 4985 r.k., össz. 9300; 1999: össz. 10.893. - A polg. leányisk. 1901-16: magánisk., 1916-48: államsegélyes r.k. polg. leányisk, a „zárda”. 1942/43: 6 tanár 4 o-ban 200 leányt okt. 1948. VI: áll. isk. A Szt Imre Kat. Ált. Isk. és Gimn. 1991: nyílt meg. 2005: 171 tanulója, a 8 o. mellett 3 speciális o-a is van. - Kat. sajtója: 1996: Beköszöntő. Szerk. Horváth Gábor. Megj. havonta. Bá.B.-H.F.L.-Farkas Béla

Schem. Lad. 1865:28. - Karácsonyi II:324. - Schem. Qu. 1914:55; 1981:184. - Polg. isk. 1942/43:350. - Schem. Cap. 1948:44. - Patay 1982. - Kiss 1984:43. - Györffy I:266. - Hetényi Varga I:335. - TKMK 520. (Lövei P., Bornemisza P., Prokopp M.)

- MKH 1995:823. - Sasvári 2002:83.