Magyar Katolikus Lexikon > S > Selyk szék


Selyk szék, 1322 k.-16. sz.: közigazgatási terület a Magyar Királyságban, Erdélyben, a →szászok földjén. - A II. Géza (ur. 1141-61) által a Közép-Rajna és Mosel folyó mellékéről csoportokban betelepített szászok alapíthatták. II. András (ur. 1205-35) a szászoknak1224: adott szabadságlevelében (→Andreanum) Medgyessel együtt említette (a két szék egyikeként), mely az önkormányzatú szebeni tart. része; élén a kir. által kinevezett kerületi gróf állott. László erdélyi vajda (1306-13), aki fogságban tartotta (Wittelsbach) Ottó kir-t (ur. 1305-07), Medgyes és Berethalom szász településekkel együtt birtokába kebelezte, halála után I. (Anjou) Károly Róbert (ur. 1308-42) fiától, Lászlótól 1315: visszavette s a szebeni ispánsághoz csatolta [de ekkor még nem nevezték széknek]. 1308: Selk néven említett plébtp-a van, ekkor Simon ~ dékánja. 1318: a kir. alatti katonáskodástól, élelmezéstől 400 ezüst ellenében fölmentette őket, peres ügyeikben a szebeni szászok szokásjogát és egyéb szabadságjogaikat meghagyta. 1331: Sach zeelke néven említették. Belügyeiket maguk intézték, hivatalnokaikat és papjaikat választották. Egyh. önállóságukban azon jogok egy részét, amelyek másutt a pp-ök hatáskörébe tartoztak, az esp-ük gyakorolta a brassói kápt-ban, mely az esztergomi érs. főhatósága alatt állott. 1332-37: →pápai tizedjegyzék idején a gyulafehérvári főespség esp. ker. székhelye. - I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) 1366. VI. 20-i okiratában a →Kétszékben a bíráskodás és közigazg. olyan volt, mint a szebeni ter-en, azzal a különbséggel, hogy főhatóságuk a →székely ispán volt. 1381. VII. 3: a kir. kiterjesztette a Kétszék kiváltságait Ebesfalvára (amit ezután hozzá számítottak). A székely ispán hatásköre alól őket (Luxemburgi) Zsigmond (ur. 1387-1437) vette ki, 1402: Medgyes és ~ek ispán- v. bíró- (comitem seu judicem) választását engedélyezte - 1414: ~et külön is említette - s ezzel megkezdődött a szász önkormányzat kiépítése. 1438 u. a tör. betörések elleni védekezésül Nagyselyk tp-át kettős várfallal vették körül, tornyát is magasították és megerősítették. 1453: említik először Kétszéknek a szebeni ter-tel való kapcsolatát. 1464: a Kétszék kieszközölte I. (Hunyadi) Mátyástól (ur. 1458-90), hogy külön bírót és ispánt választhasson. A szebeni ter-tel való végleges egyesítéskor I. Mátyás 1486: az Andreanumot megerősítő kiváltságlevelével a Szeben vidéki szászok kiváltságait a brassói, besztercei és medgyes-selyki szászok számára is megerősítette. Ezzel Szeben vidéket, Brassót és Besztercét, s a 14. sz: alakult →Segesvár széket is a szászok egyetlen főtisztviselője, a kinevezett kir. ispán helyett az egész szász népet a szász gróf (a mindenkori szebeni polgármester) igazgatta. A Kétszéknek sajátos beligazgatása megmaradt. Medgyes székben a székesküdtek (centumpatres) választották a királybírót, 1486: I. Mátyás, 1491: II. (Jagelló) Ulászló (ur. 1490-1516) még a Kétszéknek írt levelet. - 1491 u. Medgyes és ~ egyesültek, azután Medgyes szék alsó és felső ker-eként léteztek, az alsószéknek pallosjoga is volt. 1526 u. Luther vallását követték, 1548: Nagyselyken még kat. a plnos. 1552-: a szászok önálló, orsz-os ev. egyházat alkottak. - Községei vsz.: Kisselyk (Klein-Schelken), Martonfalva (említve: 1322, 1336), Nagyselyk (Markt-Schelken). 1619: Bethlen Gábor erdélyi fejed. (ur. 1613-29) csak a medgyesi szászok alsó- és felső széke kifejezést használta. 88

Pesty I:52. (s.v. selki szék) - Kis 1900:25. („némely újabb íróink ... ~et Nagysink székkel tévesztették össze”) - Szádeczky Kardoss 1927:38. - Endes 1935.