Magyar Katolikus Lexikon > S > Segesvár


Segesvár, Schässburg, v. Nagy-Küküllő vm. (Sighișoara, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. erzsébetvárosi főesp. ker-ében. - Plnosa 1309: Johannes, 1528: Stephanus Kalmus. A hitújításkor (1556) lutheránus lett. 1731: alapították újra. Mai Szt József-tp-át 1887 u. építették. Anyakönyvei 1725-től. Anyanyelve 1880: m., ném. - Filiái 1917: Apold, Bese, Bún, Dános, Fehéregyháza, Hégen, Héjjasfalva, Hétúr, Kéménynagyszőllős, Netus, Réten, Segesd. - Plébánosai: a ferencesek után 1858-65: Pittner Ignác, 1868: Décsei Péter, 1883-1900: Weiss József, 1902: Meisel József, 1909: Dobordán Károly, 1919: Lázár Béla, 1931: Fuchs Gusztáv, 1933: Rónai Jenő, 1940-45: Bruckner Ernő, 1947: Troján Károly, 1955: Blazsek Róbert, 1974: Harai János (1996: is). - Lakói 1910: 1597 r.k., 127 g.k., össz. 27.210 (filiákkal). - 1919: alapították a r.k. polg. vegyes isk-t, amelyet a rum-ek 1924. megszüntettek. - A mai hegyi tp. szentélye helyén a 13. sz. 1. felében épült apró román stílusú tp. v. kpna, melyet a 13. sz. 2. felében és a 14. sz. 1. felében háromhajós baz-vá, 1429-88: gótikus csarnoktp-má bőv. **-Sz.B.

Gerecze II:524. - Barabás 1929:76; 1944:20. - Schem. Trans. 1984:110. - Léstyán 2000. II:348.