Magyar Katolikus Lexikon > S > Sebesvár


Sebesvár, v. Kolozs vm. (Ro.): vár. - Egyesek szerint már a honfoglalás után vár állt itt, amely a tatárdúláskor (1241-42) elpusztulhatott. 1319 e. vsz. a Geregye nemzetség emelt itt erősséget. Később kir. vár, majd a Bánffy család birtokolta. 1660: Várad elestével végvár lett. 1703: a kurucok elfoglalták. 1709: az osztrákok lerombolták. A szabálytalan alaprajzú várat kör alakú torony és három félkör alakú bástya erősítette. Jelentős romjai egy dombon állnak. Bá.B.

Kiss 1987:258.