Magyar Katolikus Lexikon > S > Santa Maria in Ara coeli


Santa Maria in Ara coeli (ol. 'Szűz Mária az égi oltáron', 'Ég oltáráról nevezett' [Mária-tp.]), Capitoliumi Mária-tp., Róma: Mária-templom a Capitoliumon. - Régi pogány istentiszt. hely fölé épült. A Capitoliumon volt ugyanis Róma vára, az Arx Capitolina. Itt állt a 2 legfőbb pogány tp., Jupiteré és Juno istennőé (Juno moneta, a hozzáépített pénzverde miatt), és az auguraculum, ahol az augurok, a madárjósok égi jelekből jövendöltek. Mindezek ellensúlyozására gör. szerz-ek e helyen már az 5. sz: Mária-tp-ot emeltek, legősibb neve „S. Maria in Capitolio” (Capitoliumi Szűz Mária-tp.), a ~ nevet a 12. sz: említik először. - Timotheus 5. sz. bizánci krónikás által rögzített legenda szerint a capitoliumi Mária-tp. azon oltár fölé épült, amit Augustus cs. (ur. Kr. e. 31-Kr. u. 14.) emelt Isten Fia tiszt-ére. Johannész Malalosz 6. sz. gör. író Egyetemes krónika c. művében összekapcsolta e legendát a róm. Capitoliumon álló Mária-tp. történetével. A Mirabilia Urbis Romae zarándokkv. (1130) szerint Augustus cs. tanácsot kért a tiburi szibillától, hogy elfogadja-e a róm. szenátustól fölajánlott isteni címet és hódolatot. A jósnő 3 napos böjtölés után ezt mondta: „Világos jelek mutatják, hogy megtörténik az igazságosság. Nemsokára izzadni fog a föld, és leszáll az égből a századok királya.” Miközben a cs. e jóslat megfejtésén törte a fejét, látomása támadt. Megnyílt az ég, és fényözönben leszállott a földre, egy oltárra Szűz Mária a Gyermek Jézussal, miközben e szavak hallatszottak: „Haec est ara primogeniti Filii Dei” 'Ez Isten egyszülött Fiának oltára'. E látomás után a cs. visszautasította a szenátus ajánlatát, és oltárt emelt e helyen. - A legenda emlékét őrzi a ~ bal kereszthajójában a Szt Ilona-kpna alatti mélyedésben lévő 12. sz., mozaikberakásos dombormű. A látomás helyére a főhajó bal oszlopsorában a 3. oszlop lat. fölirata utal: „a cubiculo Augustorum”, 'a császár szobájából'. - A 10. sz: bencések költöztek a mon-ba, és az ősi Mária-tp-ot 3 hajós, oszlopos baz-vá bőv. A ~ a róm. szenátus hivatalos tp-a lett. IV. Ince p. 1249: a ferenceseknek adta, akik ismét bővítve (17 mellékkpna) és alakították ki a mai tp-ot. A hozzá vezető 124 márványlépcsőt 1348: közadakozásból készíttette a róm. nép, mert Szűz Mária megszabadította őket a pestistől (→Mindenkor Segítő Szűz Mária). - 1797: a megszálló fr-k kifosztották és lóistállóvá tették. 1798-99: a római közt. még sírjait is fölnyitotta és kirabolta. A ~ mégis hamarosan visszanyerte hajdani szépségét és méltóságát, s 2006: is a városi tanács hivatalos tp-a. -

Templombelső. A főkapunál lévő 22 ókori márványoszlop némelyikén 15. sz. freskótöredékek, az egyik „Bűnösök menedéke”-freskó elé oltárt emeltek. Fölül az ablakok között az egyik Szűz Mária-kép alatt, mely Rómát is ábrázolja, olvasható Szűz Mária ígérete: „Megvédem ezt a várost”. -

A ~ kegyképe fára festett, 6. sz. bizánci stílusú Mária-kép, a gör. szerz-ek hagyatéka. A főhajó barokk oltára fölött helyezték el. 1348: a pestis idején könyörgő körmenetben vitték körül a városban, és a járvány csodás módon megtorpant Róma kapui előtt. 1636: a képet megkoronázták, de 1797: Napóleon katonái elrabolták a koronát. 1938: került rá új aranykorona. 1948: e kegykép előtt ajánlotta föl magát Róma népe Mária Szeplőtelen Szívének. - A 8 márványoszlopos kupolás oltár Szt Ilona csné ereklyéit rejti antik porfír urnában. A mögötte egy mélyedésben lévő, az Augustus-féle építményt jelképező márványoltárt 12. sz. róm. művészek faragták. - A Sziénai Szt Bernardin-mellékkpna oltárfreskóján Szt Bernardin mellett Páduai Szt Antal és Toulouse-i Szt Lajos pp. -

A Santo Bambino ('Gyermek Jézus') csodatévő szobrát 1476: a Getszemáni-kert egyik olajfájából faragta Jeruzsálemben egy, a Sion hegyén levő ktor ferences barátja, aki Rómába helyezésekor ajándékozta művét a legfontosabb ferences tp-nak. 60 cm magas, pirospozsgás arcú, festett faszobor, üvegbúra alatt tartják az oltár fölötti falmélyedésben. Gallér nélküli, melltől lábig nyúló piros köpenyét kívül hímzett arany napocskák, belül aranyszínű arabeszkek díszítik, rajta fehér mellszalag violaszínű csíkokkal. A ruhából alig látszik valami, mert fogadalmi ajándékok (aranyláncok, drágaköves gyűrűk, karperecek, gyöngyök, érmek, briliánsokkal ékesített melltűk és csatok, sőt aranyórák és tiszti vállpántok) borítják el. A Santo Bambinót a „római szenátus és nép” 1849: a róm. közt. kikiáltásakor a Gaetába menekült IX. Pius p. legdíszesebb hintójával ajándékozta meg, melyet a tömeg elrabolt a p. kocsiszínből, s el akart égetni a Piazza del Popolón; az egyik népvezér, Sturbinetti szenátor javaslatára azonban V. 15: a Capitoliumon átadták a ferences barátok gvárdiánjának. XIII. Leó p. kívánságára 1897: a vatikáni kápt. megkoronázta a szobrocskát. A világ minden részéről sokszor csak „Santo Bambino, Roma” címzéssel érkező leveleket köréje teszik, egy idő után fölbontatlanul elégetik, tartalmukat csak a „Santo Bambino” ismeri. - Karácsonytól vízkeresztig az egyik mellékkpnában lévő betlehemi barlangnál „gyermekprédikációkat” tartanak, kis szószéken 2-5 é. gyermekek mondanak karácsonyi verseket, imádságokat, könyörgéseket és kéréseket a Santo Bambinónak. Vízkeresztkor a ferencesek ált. főnöke harang- és énekszó, valamint a városi fúvószenekar játéka mellett a Bambino csodatévő szobrával megáldja Róma minden családját. **

Tóth 1988:333.