Magyar Katolikus Lexikon > S > Salkaházi


Salkaházi (1942. dec. 10-ig Schalkház) Sára, SZTT (Kassa, Torna-Abaúj vm., 1899. máj. 11.-Bp., 1944. dec. 27.): szociális testvér, vértanú. - Szüleinek a Kassa centrumában lévő Schalkház Szállója évtizedeken keresztül a m. művelődés ismert fellegvára volt. ~t 1899. VI. 11: keresztelték a kassai dómban. 1 é. volt, amikor meghalt az apja. Édesanyja igazg. tagként dolgozott tovább a rt-gá alakított intézményben. - Bátyja, Lipót szerint ~ fiús temperamentumú, határozott fellépésű, erős akaratú gyermek volt, többnyire a fiúk játékaiba (háborúsdi) kapcsolódott be szívesen. Egy isk-társa szellemes tréfacsinálónak ismerte, de megemlíti mélyen érző szociális lelkületét, hűséges, kitartó természetét is. Esténként a szobájába be-benyitogató családtagjai gyakran találták pamlaga előtt térdelve, fejét kezébe temetve, gondolataiba és imáiba merülve. - 1905-09: a kassai el. isk., 1909-13: az Orsolya-nővérek polg. isk-jának, 1913-17: tanítóképzőjének növ-e. 1917-18: a kassai Kinizsi u. isk-ban tanított, közben ang., fr. és ném. nyelvet tanult. A csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt elhagyta a pályát (mindössze 1 é. tanított), könyvkötészetet tanult és húga kalapüzletében dolg. - 1919. II. 2: megj. első cikke a kassai Esti Újságban, Syphax aláírással, ettől kezdve írogatott felvidéki m. lapokba, újságírói igazolványt is szerzett. Írásaiban élénken reagált közéleti eseményekre. II. 19: barátnőivel (Forgách Erzsébet, Gerbera Anci) közös naplót kezdett írni. III. 1-: a Schalkház Szálló irodájában dolg. III. 13: barátnőjét, a zsidó származású Gerbera Anciékat kiutasították Kassáról. III. 15: ~ beszédet mondott Rákóczi sírjánál. IV. 11: a Leányklub előadta Calderon: A szentmise titkai c. drámáját, melyben ~ a „Zsidóság”-ot alakította. VI. 6: a →Tanácsköztársaság idején a m. Vöröshadsereg bevonult Kassára, a Schalkházból Szovjetház lett, de ~ anyja üzletvezető maradhatott. IX. 24: ~ az Esti Újság munk. XI. 12: képzőműv. tanf-ra kezdett járni. - 1923. IX. 23: megj. Az ólommadár, X: Egy fa c. írása. 1924. II. 6-1925. V. 2: kv-kötősegéd a Grafika nyomdában. 1926. III. 1: a Ker. Szoc. Pártban tevékenykedett, szerk. A Nép c. lapot. IX: jelent meg első novelláskötete, a Fekete furulya. XI. 16: a Kazinczy Társaságtól 500 korona jutalmat kapott. - Naplója szerint élete e korszakát ,,önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebredugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene...” jellemezte. 1922-23: néhány hónapig eljegyzett menyasszony, vőlegénye édesanyja egyik ingyenkosztos diákja, aki később gazdatisztnek tanult. ~ hamarosan ráeszmélt arra, hogy a vidéki gazdatiszti élet nem az ő örökmozgó, szuverén egyéniségének való, s visszaküldte a jegygyűrűt. Ekkor érezte először, hogy Isten esetleg szerz-nek hívja. Így írt erről: ,,És ha az Úristen foglalt le magának?... Az első szó már elhangzott, s te meghallottad! És mégis bizonytalan vagy! Nyugtalan, kereső, vergődő. Mert van valami, ami miatt nem válaszoltál... Talán foglalkozásod, amelyben annyi örömet találsz, ... talán csak az a néhány filléres cigaretta, amelynek szétoszló füstje mégis olyan áthághatatlanul burkol be.” A hivatásáért 10 é. harcolt önmagával. - 1927: megismerkedett a Kassán letelepedő →Szociális Testvérek Társaságával. 1928: elvégezte szoc. és népjóléti tanf-ukat, s lélekben egyre közelebb került a Társ. szelleméhez. Még ez évben ,,háztűznézőbe” ment a bpi anyaházba, ahol kissé furcsállták ugyan túl modern, cigarettázó stílusát, de nem vágták el útját a Társ-hoz. ~ belátta, hogy változnia, bizonyítania kell, s kemény küzdelmek árán rövid időn belül leszokott a dohányzásról és az újságírói élet kínálta ,,szabadságról”, hogy ráléphessen a belső szabadság útjára. 1929: elfogadták jelentkezését a SZTT-ba, II: a szegvári házban kezdte meg a noviciátust. A fogadalomtétel előtti hónapokban a kassai karitászt szervezt →Stadler Friedával. Első fog-át 1930 pünkösdjén tette Szegváron. Jelmondata egyetlen szó: ,,Alleluja!” - 1930. VIII. 16-25: A Szt Imre-év alkalmával kb. 600 zarándokot vezetett Bp-re. - A hivatásért vívott harc nem ért véget a belépéssel, az első örömteli hónapok után újra kezdődött. ~ testvér akaratos, elismerésre vágyó egyéniségének a szerz. élet kívánalmaihoz igazodni éppúgy nem volt könnyű, mint az, hogy erőfeszítéseit kevéssé értékelték. Gyakran félreértették, gyakran azonosították őt múltjának rávetülő árnyékával. Nemegyszer szenvedett a középszerűségtől, attól, hogy magasabb intelligenciáját egy látszólag kicsinyes keretbe kellett erőltetnie. De a természetfelettiért való küzdelmet soha nem adta föl. ,,Keresztül kellett gázolnom önmagamon... hogy önmagamat lerázva, megsemmisítve ráismerjek önmagamra, ráeszméljek énemre” - írta egyik testvérének. - 1932. X. 18: áthelyezték Komáromba, X. 24: beköltözött a Szt Anna zárdába. Itt is a Karitász szolgálatában tevékenykedett, de sokkal nehezebb körülmények között. Emellett felügyelt a gyermekkonyhára, heti 26 órában hitoktatott, szerk. a Katholikus Nő c. folyóir-ot, kegytárgyüzletet vez., felügyelt a szegények menházában, családokat látogatott. 1934: megbízták a szlovenszkói m. nők szervezésével. Eszterházy Lujzával létrehozták a Kath. Nőszövetséget, melynek 1937-ig orsz-os vez-je. Állandó levelezésben állt 80 egyes. vezetővel, kurzusokat szervezett, beutazta a Felvidék és Kárpátalja városait, előadásokat tartott a kat. lányoknak és asszonyoknak. - 1934: kimerült állapotban visszahelyezték Kassára, s mivel elöljárói a fáradtság miatti rossz idegállapotát hivatásbeli bizonytalanságnak ítélték, abban az évben nem tehetett fog-at. Ezzel megkezdődött a belső próbatételek ideje, melyet sok szt átélt, s melyet a „jó” és segítség ürügyén megfogalmazott ítéletek, a megnemértések folyamata jelent azok részéről, akikkel a legszorosabb szeretet-kapcsolatban van a lélek. E belső szenvedések közben érett meg ~ az Istennel való állandó, bensőséges együttlétre: ,,Fel akarom vértezni lelkemet az eljövendő nehézségekre. Nem kérem Uram (...), de ha küldöd, el akarom fogadni szeretettel. Előre akarok készülni erre: bárki részéről érjen a megnemértés..., úgy fogadjam, mint olyan fordulatot, amely mindig jobban kapcsol Hozzád! (...) Egyetlen boldogság az Úristené lenni, de ez azután olyan boldogság, hogy emellett eltörpül minden” - írta. - A fog. elhalasztásának évében támadt benne először komoly vágy a missziós tevékenység után, de teljes hűségben és alázatban végezte tovább minden munkáját. Előadó körútjainak témája a ker. házasságra való felkészítés. 1937: a Brazíliában élő m. bencések szoc. testvéreket kértek missziós munkára. →Slachta Margit főelöljáró nem tagadta meg ~tól vágya teljesülését. A cél érdekében ~nak m. állampolgárrá kellett válnia, ezért 1937. VIII: Bp-re költözött. Az anyaházban mindig olyan beosztást kapott, amilyen munkára épp nem volt ember (1 év alatt 18 munkaterületre). 1938: a →Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségében dolg., majd háztartási alkalmazottakkal foglalkozott a →Szent Zita Körökben.  Közben a II. vh. meghiúsította missziós terveit. ,,Már nem kérem azt se, hogy kijuthassak Brazíliába, csak azt kérem, hogy szentül élhessek, szentül szolgálhassam Istent” írta naplójában. 1938-39: ~ a szepesi, kassai, majd a técsői és a rahói járás szoc. előadója, 1939: a →Katolikus Női Szociális Képzőben is tanított. 1940 pünkösdjén letette örökfogadalmát. Új jelmondata: ,,Alleluja! Ecce ego, mitte me!” ('Íme itt vagyok, engem küldj!'). Amikor a németbarátság következtében 1942: sokan visszavették eredeti ném. nevüket, ~ Salkaházira magyarosított. - Slachta Margit és Társasága minden eszközzel küzdött az országot elárasztó nemzetiszocialista eszmék ellen. Ez komoly veszélyekkel járt, de a testvérek tudatosan vállalták. ~ 1940. IV: kérte Istentől: ,,a kínzástól ne féljek, az apró testi gyengeségeket fogadjam szívesen, a halálnak örüljek” (Naplójából). - 1941. II: a →Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetségének orsz. vez-je és a mozgalom lapjának szerk-je, 5 új otthont alapított közel 300 személy számára. Elkezdte az első m. Munkásnő Főisk. építését. Cikkeiben határozott kat. ideológiai programot adott az elpogányosodott, fasizálódó közszellem ellen. 1943. VIII. 4: meghalt az édesanyja. - ~ban jobban égett a vágy, hogy felajánlhassa életét ,,azon esetre, ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldöztetése következne be” (életfelajánlásából). Az életfelajánlás teljes titoktartással meg is történt a központi és a ker. elöljáró jelenlétében 1943. IX. végén v. X. elején a bpi anyaház Szentlélek-kpnájában. - Árpádházi B. Margit szentté avatása (1943) alkalmából 1944. III. 19: Bpen a M. Művelődés Házában (ma Erkel Színház) előadták ~ Fény és illat c. misztérium-játékát. Ez a nap a ném. megszállás napja, melytől kezdve a zsidókra és az ellenállókra halál várt. Mindazonáltal a szoc. testvérek kivették részüket az üldözöttek menekítéséből, kb. ezer embert mentettek meg (közülük közel 100-at ~). A Társ. összes bpi és vidéki háza tele volt hamis papírokkal felszerelt bújtatottakkal. - 1944. XII. 16: ~ megmondta Tekla testvérnek, hogy hamarosan meg fog halni. XII. 19: lelkinapot szervezett az otthon alkalmazottainak. XII. 23: egész napját a zugligeti házban töltötte. XII. 24: az éjféli misén ~ harmóniumozott. XII. 27: a nyilasok körülzárták a Bokréta u. munkásnőotthont, melyet ~ vezetett. Zsidók után kutattak, s őrizetbe vettek 4 „gyanús” személyt és →Bernovits Vilma hitoktatónőt. ~ az itézkedés végére ért haza. Kikerülhette volna a letartóztatást, de nem tette. Mint az otthon felelős vezetőjét, ~t is elhurcolták. Egy szemtanú szerint még aznap este mind a hatukat (mezítelenre vetkőztetve) a jeges Dunába lőtték. A kivégzés előtti percben ~ a gyilkosai felé fordulva letérdepelt, és égre emelt tekintettel nagy keresztet vetett magára. - Az antifasiszta és zsidómentő akciókban bátran kockázatokat vállaló szoc. testvérek közül senkinek nem történt bántódása, a vh. pusztításai következtében egyetlen testvér sem vesztette életét. ~ boldoggáavatási eljárásának megkezdését a Szentszék 1997. I: engedélyezte. **

Schéda Mária SS: ~, a szociális szeretet apostola.