Magyar Katolikus Lexikon > S > Sánta


sánta: →járásában korlátozott ember. - A Szentírásban. Jonatán fia, Meribbaal mindkét lábára 'sérült' volt (2Sám 4,4; 9,3). A testi fogyatékosságra utaló piszeah, 'sánta' szóval gyakran találkozunk; ez szerepel az 5,6-9 tartalmazta, meglehetősen homályos mondásban (→vak), a Péld 26,7 idézte szólásban („Mint mikor a sánta felhúzza a lábát, olyan...”), Meribbaalra vonatkozóan (2Sám 9,13) és a próf-knál. A messiási korban a ~k is zsákmányolnak (Iz 33,23), ugrándoznak, mint a szarvas (35,6); vö. Jer 31,8. Jób arra hivatkozik, hogy a vaknak szem, a ~nak láb volt (Jób 29,15;. Lk 14,13.21). Lev 21,18: aki béna (v. vak) volt, nem lehetett pap; MTörv 15,21; Mal 1,8: ~ állatokat nem volt szabad feláldozni. - Az ÚSz-ben Jézus meggyógyítja a ~kat ill. a bénákat: Mt 11,5; 15,30; 21,14; Jn 5,15 (a Beteszda fürdőnél); Mk 2,1-4 (Kafarnaumban a háztetőn át lebocsátott béna meggyógyítása); az ap-oknak szintén volt hatalmuk a bénák és ~k gyógyítására: ApCsel 8,7; 3,1-10; 14,8-10: a bénán született meggyógyítása Jeruzsálemben ill. Lisztrában. Mt 18,8: „Jobb csonkán vagy sántán bemenned az életre, mint két kézzel, két lábbal az örök tűzre kerülnöd.” R.É.

BL:1562.

Sánta Angelus István (Dominicus Lőrinc), OFM (Csíkpálfalva, Csík szék, 1867. aug. 27.-Szárhegy, 1917. dec. 15.): házfőnök. - 1884. VIII. 20: lépett a stefanita rtart-ba, 1889. XII. 26: pappá szent. 1898: a rendi növ-ek tanára, 1900-08: definitor, Marosvásárhelyt házfőn. - Megírta a vajdahunyadi r.k. temetkezési egylet 10 é. tört-ét (kz-ban?), Kájoni →Cantionale Catholicumát hangjegyekkel s.a.r., ebből 30 ív meg is jelent (h.é.n.). - Írásai: kolozsvári Ellenzék (1898, 1904), gyulafehérvári Közművelődés (1900, 17). - M: Szt beszéd, melyet nagys. és ft. Simon Jenő... fogarasi lelkészségének 25 éves jubileuma alk. 1901. nov. 18. mondott. Marosvásárhely, 1901. - Az élő szt Keresztúti ájtatosság kézikv-e. (a társulat szabályaival bővítve, az imák átd.) H.é.n. 88

Szinnyei XII:155. [s.v. Sántha Angelus (Dominicus Lőrincz)]) -Közművelődés 1917:51. sz. (Hírek) - György 1930:932. (s.v. Sánta István Angelusz) (elégtelen címleírásokkal) - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Sánta Antal (Szabadbattyán, Fejér vm., 1928. jún. 5.-Kőhalom közelében, Ro., 1996 k.): plébános. - S. István öccse. 1939-47: Marosvásárhelyt tanult, 1947: Brassóban éretts. A teol-t Gyulafehérvárt végezte, közben behívták katonának. 1956. VI. 29: pappá szent., Csíkszentdomokoson kp. és hitokt. 1958. X. 21: letartóztatták, Csíkszeredán kihallgatták, összeverték. Azzal vádolták, hogy tiltott iratokat terjesztett, és tanítványain nemi erőszakot követett el. 48 óráig nem engedték aludni, valamilyen szer bevételére kényszerítették, hogy az előre elkészített jegyzőkv-et aláírja. Hiába vittek a szülők orvosi bizonylatot leányuk ártatlanságáról, 1958. XII. 21: nyilvános perben gyermekeken elkövetett nemi erőszakkal és fajtalanság vádjával 12 évi börtönre ítélték. Márton Áron pp. 1959. I. 1-i újévi szentbeszédében a szószéken védte meg ~ becsületét. 6 évet töltött Marosvásárhelyt, Braila nagyszigeten, Salcia szg-en, Gradinán, ahol főleg gátépítésen dolgoztatták. Egyszer kutyát uszítottak rá, mert Jó napottal köszönt az Éljen soká! helyett. 1964. VIII. 23: közkegyelemmel szabadult. Csíkszentdomokosra nem engedték vissza, Mikóújfaluban, 1976: Nagyernyén, 1983: Jobbágytelkén, 1983: Kőhalmon plnos, ahol tp-ot is építtetett. Balesetben halt meg, amikor az egyik filiába indult. 88

Schem. Trans. 1986:32. - Romániai M. Szó 1990. III. 30. (D. Mátray Erzsébet: Fel-fel röppenő remények Kőhalomban) - Hetényi Varga II:479. Arck. - Jakab 1998:110. (†év nélkül)

Sánta István (Vajdaszentivány, Maros-Torda vm., 1926. nov. 18.-1987. szept. 28.): plébános. - S. Antal bátyja. A gimn-ot 1938-44: Marosvásárhelyt, 1944-46: Gyulafehérvárt, a teol-t Gyulafehérvárt végezte. 1951: Fiedler István pp. szent. pappá Nagyváradon (Márton Áron ekkor börtönben volt). A gyulafehérvári szegyh-ban kp., 1952: Szászsebesen plnos. Nem támogatta az erdélyi egyhm. elszakadását Rómától, ezért Ojtoztelep kényszerlakhelyre költöztették. 1955: Gyergyóalfalun lelkész. 1957. XII. 6: a Miklós-napi búcsún Gyergyószentmiklóson mondott szentbeszédéért 1958. VIII. 21: letartóztatták, izgatás címén 20 évi kényszermunkára ítélték. Hosszú ideig láncra verve is tartották. 1958-64: raboskodott Marosvásárhelyt, Szamosújvárott, Braila szg-en, Stoinesten, a Duna-deltában, Paripráván. Amikor nádvágáskor a rabok alatt beszakadt a jég, a munkaidő végéig nem engedték megszárítani a ruhájukat. 1964: közkegyelemmel szabadult. Sepsikőröspatakon, 1970: Kőhalomban, 1972: Zsilyvajdejvulkánon (v. Hunyad vm.), 1981: Arad-Mosócitelepen plnos. 88

Igen 1992. IV. 24. (Bencze Géza: Amit tudok... ) - Hetényi Varga II:481. - Jakab 1998:110. *Marosvásárhely (Marosszentgyörgy)