Magyar Katolikus Lexikon > R > reszlovakizáció


reszlovakizáció, vissza-szlovákosítás, (1945. febr. 4.) 1946. jún. 17.-1954. ápr. 8.: a Csehszlovákiában élő magyarok nemzettagadásra kényszerítése beolvasztás céljából. - A népirtás vértelen formája, melynek során Csehszl-ban életkörülményeik, javaik megtartásáért (csak) a m-októl nemz. mivoltuk megtagadását, a szlávságba való teljes beolvadásukat kívánták. A ~ sikeres nemzetk. propagandájának 'demokratikus' indoka: az 'ezeréves elnyomás' alatt elmagyarosított tótok visszavezetése a szlávok nagy családjába. - Okai: az antant eu. átrendezéseként 1918. XI: létrehozott Csehszl-ban a szabadkőműves páholyokban kitalált „csehszlovák nemzeteszme” 20 é. cseh uralom alatti csődje; 1938 őszén a Felvidék D-i sávjának Mo-hoz visszacsatolásakor a m. őslakosság ünnepe, mellyel a dem. közt-ot 'elárulta'; a hitleri érdekből (s nem önerőből) létrehozott →Szlovák Állam; az első önálló tót hódító próbálkozáskor, 1939. IX: a Lengyo. elleni 'kéthetes' csatlós háborúban csak 25 falu 'visszahódítása'; 1941-: a sikertelen szovjet hadjárat; 1944. VIII-X. 27: a szovjet irányítású Szl. Népi Fölkelés (SNP) kudarca a szomszéd népekkel szembeni nemz. kisebbrendűségi érzést erősítette. A még be nem fejeződött tót nemzettéválásban szükség volt olyan, egységet és erőt mutató közös sikerre, mely az 'ezeréves fenyegetettségen' győzedelmeskedik, eredményét közösen élvezik. Ezt a sikert a m-ok elűzésével, javaik kárpótlás nélküli megszerzésével ill. tömeges kényszerbeolvasztásukkal vélték elérhetőnek. 1945. II. 4. a Kassán székelő Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) kiáltványában bejelentette a „népi demokratikus hatalom” fő irányelveit és pol. törekvéseit: „A magyarosítás és a feudális fasiszta rendszer képviselőinek, akiket a pesti kormány 1938 után küldött Szlovákia megszállt területeire, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek. Az itteni magyar polgárok helyzete attól függ majd, miként viszonyulnak a szlovák nemzethez, az új Csehszlovákiához, demokratikus és szláv orientációjához. A demokratikusan gondolkodó magyarok kötelessége, hogy kivessék maguk közül a fasiszta, szlovákellenes és hungarista elemeket. ... Az elmagyarosodott szlovák származású polgárok számára lehetővé tesszük, hogy bekapcsolódhassanak a szlovák nemzet életébe. ... Gazdasági életünkből gyökerestül kiirtjuk a németek, magyarok és szlovák áruló segítőtársaik és minden szlovákellenes elem befolyását.” Siettetésére V. 3-: internálótáborokat nyitottak Pozsonyligetfalun, Dunaszerdahelyen, Eperjesen, Érsekújvárt, Ipolyságon, Késmárkon, Komáromban, Korponán, Kralovánban, Nyitranovákon, Párkányban, Stubnyán, Szentgyörgyön, Szereden, Varannón és Vihnyepeszerényben; V. 25: elbocsátották a m. nemzetiségű áll. közalkalmazottakat, V. 31: megszüntették a m-ok nyugdíjfizetését, VI. 9: bezártak minden m. isk-t, ősszel kb. 10 ezer magyart hurcoltak cseho-i közmunkákra. 39 ezer m. „háborús bűnös” ellen emeltek vádat. 1946. II. 7: 'lakosságcsere-egyezményt' kényszerítettek a megszállt Mo-ra, III. 4: Mo-on megkezdte propagandáját a Csehszl. Áttelepítési Biz., mely elkobzott m. műhelyt v. gazdaságot ígért az áttelepülő tótoknak. 1946. VII. 17: a Belügyi Megbízotti Hiv. 20.000/I-IV./1-1946. sz. hirdetményében elrendelte a ~t: szlováknak jelenthetik magukat azok, akik az 1930-as népszámláláskor „szlovák nemzetiségűnek jelentkeztek, vagy akik ilyen nemzetiségűnek érzik magukat, és szlovák, cseh vagy más szláv származásúak”. A Csehszl. D-i járásaiban összeírt 727.832 lakosból 544.444 m-nak vallotta magát. A reszlovakizáltak számát az államérdek határozta meg. 1946. III. 28: a helyi m. komisszárokat leváltották, a Felvidéket ~s részekre osztották: 1. az 1938: visszacsatolt magyarlakta vidék, 2. a m. szórvány területek. Utóbbiak lakóinak ill. a vegyesházastársaknak a kérelmeit gyorsan elintézték, a m. határ övezetében - a könnyű kitelepítés miatt is - csak kivételesen alkalmazták; attól függött, hogy a →reszlovakizációs bizottságok szerint „mennyit tud a szlovák környezet teljesen magába olvasztani”, s a föld milyen gyorsan kerülhet tót tulajdonba. 1946. VI. 17-VII. 1: Pozsonyban és Kassán és 28 déli járásban 325.718 fő kért szl. nemzetiséget. Az erős és megfélemlítő m. ellenpropagandával indokolva a →Szlovák Liga meghirdette az újabb, 1947. X. 3-1948. I. 1-i ~s szakaszt. Ez családonkénti agitációval sem érte el a kívánt eredményt, mert a lakosság elutasította a m. istentiszteletek tilalmát, tótra cserélését. Addig össz. 381.995 fő 'kapott engedélyt' ~jára, de ezzel jogfosztottságuk nem szűnt meg. A Megbízottak Testülete 1948. XII. 2: határozata szerint a ~ „nem jogalap a korábban betöltött, a reszlovakizáltak magyar nemzetisége alapján megszüntetett munkaviszony és beosztás felújításához”, a ~ nem semlegesítette a volt áll. alkalmazottak elbocsátását ill. a nyugdíjak visszaadását. Az „újszlovákokat” nem tartották „igazi szlovákoknak”, kirekesztették őket a közigazg-ból, a kulturális irányításból egyaránt. Azt tervezték, hogy a lakosságcsere után közülük legalább 50 ezret Cseh- és Morvao-ba széttelepítenek a kitelepített ném. munkaerő pótlására. 1948. II: a komm. államcsínyt követő pártállami berendezkedés véget vetett a hivatalos ~nak. A V. 9-i alkotmány után a magukat m-nak vallók csak az 1948. X. 2: kiadott 245/1948. sz. törv. alapján kaphatták vissza állampolgárságukat. Az 1949. III. 16: aláírt csehszl-m. ún. „barátsági és együttműködési egyezmény” szellemében a Szl. Komm. Párt 1949-től rendszeresen ajánlgatta, hogy szüntessék meg a m-okkal szembeni megkülönböztetéseket, biztosítsák emberi jogaikat. A párt Közp. Biz-a mellett létrehozott M. Biz. közreműködésével 1948-54: különböző eszközökkel korlátozták a reszlovakizáltak bekapcsolódását az újból megindult m. pol. és kulturális életbe. A Szl. Komm. Párt Közp. Biz-a csak 1954. IV. 8: mondta ki, hogy véget kell vetni a ~nak, mindenki olyan nemzetiségűnek vallhatja magát, „amelynek nyelvén legjobban tudja magát kifejezni és amely a legközelebb áll hozzá”. - A népszámláláskor 1950: 367.733 fő vállalta magyarságát, 1961: 533.934, 1970: 570.478, 1980: 579.617, 1991: 586.741 m. nemzetiségű, 600.000 m. anyanyelvű lakost találtak Csehszl-ban, 2001: Szl-ban 573.000 fő (a népesség 10,7%-a) m. anyanyelvű, 521.00 fő (9,7%) m. nemzetiségű. 88

Janics 1979. - Vadkerty 1993. - Vígh 1998.