Magyar Katolikus Lexikon > R > rabonbán


rabonbán: a Székely krónika (Csíki krónika) szerint a székelyek legfőbb tisztje Attila hun király (ur. 434-453) halála s a magyarok honfoglalása után, I. Béla király (ur. 1060-63) idejéig. - Közakarattal mindig Apolt (Upolet) családjából választották. A ~ volt a székely nemz. főbírája és főpapja, vezette a hadat az ellenség ellen, kihirdette áldozattétel után a törv-eket, őrködött azok megtartásán, halállal büntetvén azok megszegőit (Székely krónika, 276, 283. p). A fő~, a 6 székely törzs 6 nagy ~ja, 3 nagy gyulája és 1 főharkásza alkotta a fő~ vez. főtörvényszéket. Minden törzsben 6 harkász, minden harkász alatt 6 kis ~, egy törzsben 30, a 6 törzsben össz. 180 kis ~, minden kis ~ egy lovas- és egy gyalog századosnak parancsolt. Az egész székely nemzetnek volt 360 századosa, s ha egy századra 100 harcost számítunk, 18 ezer lovas és 18 ezer gyalogos (össz. 36 ezer) harcost állítottak hadba a székelyek. A fő~ székhelye Budvára (Udvarhelytől DNy-ra), melyet Buda vezér Attila birod-ának fölbomlása előtt épített. E vár volt a székelyek pol. és vallási közp-ja. Az áldomásokat (áldozatokat, gyűléseket, tanácskozásokat, törvénykezést) e vár alatt, a Küküllő folyó mellett tartották. A ~ az áldozás alkalmával mindenkor nemz. gyűlést is tartatott. Ha a gyűlésen vallást illető rendszabályt hoztak, az csak a pohár és áldozat által nyert törv-erőt, úgy hirdettettek ki a közönségnek. Ekkor tárgyalták meg a nagyobb ügyeket, ítélték el a törvényrontókat és gonosztevőket. Árpád honfoglalásakor 895: Zandirhám volt a székelyek fő~ja, aki Pannónia meghódítására Árpáddal szövetkezett. Árpádtól 6 kő-vértre metszett törv-t kapott, melyet Budvárában (in arce Bonda, hibásan Bouda helyett) áldozati szert. mellett a nemz. előtt fölolvasott, véráldozattal szentesített (Székely krónika, 277. lap). Vata fia János lázadásának 1061-i leverése után I. Béla megszüntette a székelyek között a törzsi tisztségeket. - A Székely krónikán kívül a ~ méltóságot más forrás nem említette, névmagyarázata Szabó Károly (1824-90) és Toldy Ferenc (1805-75) szerint ravoubán v. rovóbán, olyan, aki az írást (rovást) vezette. - A ~ létezése, s egyben a Székely (csíki) krónika hitelessége vitatott. 88

Tud. Gyűjt. 1835. III:9. - Orbán I:61. (Udvarhely szék) - EH III:164.