🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > rőf
következő 🡲

rőf (lat. ulna, ném. Elle): görög-római előzményű hosszmérték. - Első okleveles említése m-ul: 1255. Eredetileg a kinyújtott alsókar hossza volt. Eu-szerte a leggyakrabban használt, elsősorban a textíliák mérésére alkalmazott keresk. mérték. 58,3-78,3 cm, gyakorta 62,0 cm. 23 alegysége közül a bécsi ~ 77,75 cm, a régi budai ~ 58,3 cm, az új 78,3 cm, a királyi ~ 62,5 cm, a magyar ~, vagyis a sing 62,2 cm, a pozsonyi ~ 78,3 cm. B.I.

Bogdán 1978. - Bogdán 1990.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.