Magyar Katolikus Lexikon > R > röpima


röpima: rövid, pár szavas →szóbeli imádság, mellyel napközben, amikor nincs idő hosszabb imádságra, a teendők megszakítása nélkül Istenhez tud emelkedni a lélek. - A legrövidebb ~ Isten és az Ő szent Anyja (régebben a szentek) nevének említése: „Úristen!”, „Istenem!", „Jézusom!”, „Mária!”. - ~ként mondható a kat. köszöntés is: a „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” Ezeken kívül ismertebb ~: „Istenem, Mindenem!”; „Jézus Szíve, bízom benned! Neked ajánlom a szívemet!”; „Mária, segíts!”; „Szent József, oltalmazz!” - ~t mondunk 1. váratlan helyzetekben, amikor önkénytelenül Istenhez menekülünk külső veszedelem v. kísértés miatt („Istenem, segíts!”); 2. Isten jóságának eleven megtapasztalásakor („Deo Gratias! Hála Istennek!”); 3. az istengyermeki, ill. jegyesi szeretet késztetésére minden különösebb külső ok nélkül („Istenem, szeretlek! Jézusom, Szerelmem!”) **