Magyar Katolikus Lexikon > R > rámutatónap


rámutatónap: a →jeles napok egyike a népi megfigyelés szerint. - A ~ jellemzőiből (a nap időjárása, történései, az aznapi termések minősége stb.) következtettek egy másik nap v. időszak történéseire, leginkább az időjárás vonatkozásában. Pl. jan. 2. időjárásából a szept. hónap időjárására, derült idejéből bő gyümölcstermésre következtettek. A ~ok között az ún. ellentétes ~ mindig valaminek az ellenkezőjére mutat rá: „Katalin kopog, karácsony totyog”, azaz ha nov. 25. időjárása száraz hideg (kopognak a lépések a fagyban), akkor a karácsony enyhe és havas lesz. - Mátyás ap. napjáról (febr. 24.) Gyergyókilyénfalván azt tartják: „hogyha Mátyás jeget talál, megtöri, ha nem, csinál”. A gyergyóalfalusiak szerint „ha Mátyáskor lágy az idő, még fagy lesz! A csíkszentléleki időjósok azt mondják: „hogyha szép idő van, akkor Mátyás telet hoz!” Csíkszentmártonban az a mondás járja, hogy ha a Szt napján nem olvad meg a jég, „Mátyás a csákányát éleztetni adta két hétre!” Az ajnádiak úgy vélekednek, hogy ha Mátyás előtt enyhe az időjárás, az apostol napjára kemény, fagyos idő lesz, ha pedig hidegek járnak, Mátyásra megenyhül az időjárás. **

MN IV:240, 270, 285.