Magyar Katolikus Lexikon > R > Rudolf, II.


Rudolf, II., Habsburg (Bécs, Alsó-Au., 1552. júl. 18.-Prága, 1612. jan. 20.): német-római császár, magyar és cseh király (utóbbi kettő I. Rudolf néven). - II. Miksa fia. Spo-ban jezsuiták nevelték, ifjúságát II. Fülöp udvarában töltötte. 1576: apja halálával trónra lépett, de a kormányzattal keveset törődött. A prágai Hradzsinban alkimistákkal, asztronómusokkal vette körül magát. Környezetében néhány valódi tudós is akadt (pl. Tycho Brache, J. →Kepler). 1591-1606: a török háborút (→tizenötéves háború) is öccse, Mátyás főhg. (később cs.) fejezte be. A birod. rekatolizációjának híve, visszavonta a nemesek szabad vallásgyakorlatának engedélyezését, szorgalmazta a fejed. városok áttérését, hivatalviselést csak kat-oknak engedélyezett. Az ellenreformáció támogatása (pl. 1604: a kassai tp. visszavétele), 1604. V. 1: a pozsonyi ogy. törv-cikkeihez utólagosan csatolt 22. tc. (amely megerősítette a prot-ok elleni régi törv-eket és eltiltotta az ogy-t a vallási ügyek tárgyalásától) vezetett 1604-06: a Bocskai-fölkeléshez. 1608: testvére és a stájer ág főhg-einek nyomására Mátyásnak engedte át Au-t, Mo-ot és Morvao-ot, 1611: Cseho-ot is. Császári címét haláláig viselte. Ba.J.

Meyers XX:429. - Gonda-Niederhauser 1977:71. - Mo. tört. III:605.