Ratio educationis, 1777: királyi-állami tanügyi rendelkezés, iskolai szabálykönyv. - Az első áll. kiadású (vagyis nem egyh. eredetű) hiv. dokumentum, amely a hazai különféle szintű és profilú egyh. isk-kat megkísérelte egy áll. isk-rendszer keretei között egységes szervezetbe rendezni, azok felekezeti jellegének és hagyományos fenntartási módjának megváltoztatása nélkül. A ~t nem a m. ogy. alkotta meg, hanem a kir. nevében jelent meg: nyomatékosan hangsúlyozza is szövegében, hogy a m. közoktatástügyről rendelkezni egyedül a kir. jogosult, ez felségjog. (Emiatt nem is születhetett 1868-ig oktatásügyi-tanügyi törv. hazánkban.) - A ~ szövegét bécsi udvari m. és osztrák szakemberek készítették, egyik vez-jük →Ürményi József. Bécsben jelent meg Ratio educationis totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas c-mel, latinul. Mo-ra és Horváto-ra vonatkozott, Erdély számára 1781: jelent meg hasonló áll. tanügyi rendelkezés (→Norma regia). - A ~ igazgatási rendszere. A ~ legfőbb neveléstört. újszerűsége, hogy egységes isk-rendszert kívánt létrehozni és azt közp. állami irányítás alá akarta vonni. Ennek érdekében az országot 9 tankerületre osztotta Pozsony, Buda, Besztercebánya, Kassa, Győr, Pécs, Ungvár, Nagyvárad, Zágráb székhellyel, de számukat 1782: Ürményi 6-ra csökkentette. A ker-ek élén mint áll. tisztviselők álltak a tanker. kir. főigazgatók, alájuk tartozott a tanker. összes isk-ja s egy népiskolai tanfelügyelő. - A ~ iskolatípusai. A ~ nem kezdeményezett új iskolatípusokat, hanem a korábbi, 17-18. sz. struktúrát vette át és írta elő. Az alapszint az 1-2-3 tanítós →népiskola. A kisgimnázium a három latin grammatikai oszt-t foglalta magába, a nagygimnázium retorikai és poetikai osztállyal volt bővebb. A teljes gimnázium tehát 5 évf-os volt. Erre épült a 2 évf-os akadémiai bölcselettagozat különféle, ált. műveltséget bővítő tantárgyakkal. A gimn-ba 10 éves korában léphetett a tanuló, ezt szerencsés esetben 15 éves korára végezte el; majd a két bölcseleti évf. következett, s 17 évesen befejezhette középszintű tanulmányait. Mindegyik tanker. székhelyen akadémiát kell szervezni: ennek 2 évf-os bölcseleti tagozatán az ált. műveltség említett középszintű tananyagát oktatták; erre épült a speciális tanulmány lehetőségét nyújtó 2 évf-os jogi tagozat. Az egyetem szervezete is hagyományos: 15 éves korában kezdhette itt tanulmányait a diák a bölcseleti fakultáson, s ennek sikeres elvégzése után léphetett feljebb a jogi, az orvosi v. a teol. fakultásra. - A középszintű tananyagban a reáliák (földr., természetismeret, fiz.) a korábbiaknál jelentősebb szerepet kaptak; tantárgyként írták elő a tört., az erkölcstan, az állampolgári ismeretek oktatását; sajátos ötletkent isk. latin nyelvű újság kiadását irányozták elő, hogy isk. felhasználásával életszerűbbé s szórakoztatóbba tegyék a lat. nyelv tanítását (e terv megvalósítása azonban nem sikerült). Újszerűen kísérelték meg a középszintű tantárgyakat a „hasznosság” szerint csoportositani: így voltak mindenkinek szükséges, egyetemesen hasznos, némelyeknek hasznos tantárgyak. - Bekerült a ~ba a hazánkban már korábban kezdeményezett népisk. tanítóképzési módszer: a Pozsonyban működő tanítóképző tagozatos norma-iskola-együttes intézményét mindegyik tanker. székhelyen meg kell szervezni. Ugyancsak a hagyományokat követték a ~ szerzői, amikor hangsúlyozták a gyermekek és fiatalok isk-n kívüli életében a testnev., egészséggondozás, a játék, a term-ben való tartózkodás fontosságát. - A ~ teljesen mellőzte a m. nyelv isk. oktatását, pedig 1750 k. már széles körben kezdeményezték középszinten a m. nyelvtan oktatását és a m. tanítási nyelv bevezetését. Erről azonban a ~ szerzői nem vettek tudomást. De nem marasztalhatók el azért, mert a német nyelv oktatását a középszint minden fokán kötelező tantárgyként írták elő, hogy minden tanuló megtanuljon németül: az élő idegen nyelv tanítása ezzel került be először isk. szabályzatba. Ám az isk-rendszer a nemesi ifjak oktatását tartotta szem előtt, s nem gondoskodott a polg. rétegek megfelelő isk-iról. - Változatlan maradt az isk-fenntartás módja: a gimn-ok, akad-k, egyetemek fenntartását alapítványok; a falusi és városi népisk-k anyagi hátterét a község, vagyis a település lakosai biztosították. Az áll. tehát magának követelte az isk-k irányítási és felügyeleti jogát, de azok anyagi fenntartásában nem kivánt közreműködni. - A ~ bevezetését a prot-ok eleve elutasították, arra hivatkozva, hogy az isk-ról dönteni egyedül az isk-t fenntartó egyh. közösség jogosult, ebbe beleszólni az államhatalomnak nincs joga. De azért a ~ jelentős hatást gyakorolt a prot. isk-kra, tanügyre is. - A ~ m-ul: Az 1777-i Ratio educationis. Ford., bev. és jegyzetekkel ellátta Friml A. Bp., 1913. - Ratio educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás m. fordítása. Ford., jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István. Bp., 1981. M.I.

Fináczy E.: A mo-i közokt. tört. Mária Terézia korában. 1-2. köt. Bp., 1899-1902. - Csóka Lajos OSB: Mária Terézia isk-reformja és Kollár Ádám. Pannonhalma, 1936. - Ped. Szle 1977:11. sz. (Ravasz J.: Az 1777-i ~ ált. tantervi céljairól) - M. Ped. 1977/3-4:375. (Kosáry Domokos: A kétszáz éves ~); 1985/2:190. (Mészaros István: Két ~: hanyatlás vagy kiteljesedés?