Magyar Katolikus Lexikon > R > Radvány


Radvány, v. Zólyom vm. (Radvaň, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd besztercebányai egyhm. besztercebányai esp. ker-ében. - 1287: már létezett. Kisboldogasszony-tp-a gótikus erődtp. volt, régi kőfalából a K-i fal, közepén négyszögletes kaputoronnyal, két sarkán hengeres bástyákkal fönnmaradt. Szentélyében egy keresztboltos szakasz és háromoldalú apszis. É-i oldalán 15. sz. szentségtartó fülke, fiálés, levélcsomós orommal, csúcsán keresztrózsával, kovácsoltvas rácsozattal. A főhajót a 17. sz végén újra boltozták, melléje a D-i oldalra félköríves árkádnyílásokkal második hajót emeltek. A főhajó É-i oldalán gótikus kpna, 3 hárombordás boltszakasszal. - Az É-i kpna oltárán festett, fa Pietà-szobor. 1518: készült, 1744: barokk, a 20. sz. elején neogótikus oltárba foglalták. Krisztus és Mária fején korona. - Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1673: alapították újra. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Garamkirályfalva, Keremcse, Malakóperesény, Rakolc, Szakbény. Közig-ilag Királyradványhoz csatolták. **

Némethy 1894:397. - Gerecze II:1074. - Schem. Neosol. 1912:30. - Szilárdfy 1994:26. - Divald 1999:457.