Magyar Katolikus Lexikon > R > Radnóti


Radnóti (1934?-ig Glatter) Miklós (Bp., 1909. máj. 5.-Abda és Győr között, 1944. nov. 9.): költő, műfordító. - Zsidó családban szül. Anyja és ikertestvére a születésekor halt meg, apját 11 évesen vesztette el. Anyai nagybátyja nevelte, aki a textilszakma felé terelte érdeklődését. 1919: a bpi Markó u. reálisk., 1923: az Izabella u. (VI. ker.) keresk. isk. tanulója. 1927: keresk. érettségit tett. 1927-28: a reichenbergi (Cseho.) textilipari szakisk-ban tanult, ekkor került kapcsolatba a munkásmozg-mal, amit a Népszavában megjelent versei tükröztek. 1928-30: nagybátyja textilvállalatánál alkalmazott, közben 1928: részt vett a rövid életű Kortárs c. folyóirat szerkesztésében. Szerepelt a Jóság (Bp., 1929) c. antológiában. 1929: reálgimn. érettségit tett, 1930: jelent meg Pogány köszöntő c. első verseskötete. Futó kapcsolatba került az illegális Kommunisták Mo-i Pártjával, de a pártba sohasem lépett be. Gyakran bírálta is a kommunistákat: például elítélte a József Attilát elmarasztaló moszkvai írók dogmatizmusát. - 1930. IX: a szegedi egy. m-fr. szakos hallg-ja, ahol felfigyelt rá →Sík Sándor, és meghívta tudósképző szemináriumába. Egyetemistaként a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik megalapítója. Falukutató útjaikon ismerte meg a parasztság életét (Tápé, öreg este). Részt vett a munkásotthon kulturális életében. 1931: az ügyészség elkobozta Újmódi pásztorok éneke c. verseskötetét, s izgatás és vallásgyalázás vádjával 8 napi fogházbüntetésre ítélték. Végrehajtását Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették. 1932 nyarán Párizsban tartózkodott, ahol kapcsolatba került a Fr. Kommunista Párttal. 1934: bölcsész dr. - Magyarosított nevét (Radnóti) annak védettsége miatt megkérdezése nélkül Radnóczira változtatták, ő azonban továbbra is Radnóti néven jelentette meg írásait, kivéve bölcsészdoktori értekezését (Kaffka Margit művészi fejlődése). 1935: m-fr. szakos tanári okl-et is szerzett, de áll. isk-ban tanári állást nem kapott, magánórákkal és csekély tiszteletdíjaiból tartotta fenn magát. - 1935. VIII. 11: feleségül vette Gyarmati Fannit, aki szerelmi lírájának már kora ifjúságától ihletője volt. Szerk. a 12 fiatal költőt bemutató Korunk c. antol-t. 1936: jelent meg az életpályájában fordulópontnak tekinthető Járkálj csak, halálraítélt! c. verseskötete. 1937: Baumgarten-díjat kapott. - 1940. IX. 5- XII. 18: Szamosveresmarton munkaszolgálatos. 1941. XI. 1: részt vett a Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírjánál rendezett függetlenségi tüntetésben. 1942. VII. 1-: Margittán, Királyhágón, Élesden (Bihar vm.), majd a hatvani cukorgyárban, végül Bpen újra munkaszolgálatos. 1943 tavaszán barátai közbenjárására felmentették a munkaszolgálat alól. A II. vh. idején a cenzúra több versének közlését megakadályozta, emiatt elsősorban műfordításokat (pl. La Fontaine meséi, 1943) jelentetett meg. - Naplója tanúsága szerint már 1928: elhatározta, hogy a krisztusi életkort (33 év) betöltve megkeresztelkedik, s valóban, 1943. V. 2: feleségével együtt Sík Sándor megkeresztelte. - 1944. V. 20: ismét munkaszolgálatra rendelték. Vácra vonult be, máj. végén Borba (Szerbia) vitték és rézbányában dolgoztatták. A település melletti Lager Heidenauban írta két utolsó eclogáját és az A'la recherche c. versét. A szovjet csapatok előretörése miatt a bori munkatábort kiürítették, a foglyokat IX. 17: gyalog útnak indították. Még a szörnyű erőltetett menet közben is verselt (négy Razglednica). Gyalogmenetben hajtották társaival együtt No. felé; a teljesen kimerült, járni is alig képes költőt egy német katona Győrnek Abda felé eső határán agyonlőtte. Holttestének exhumálásakor 1946. VI. 23: a verseit tartalmazó noteszát (ún. bori notesz) viharkabátjának zsebében találták meg. Utolsó verse keltezése Szentkirályszabadja, 1944. X. 31. 1946. VIII: Bpen díszsírhelyen temették el. - A Tajtékos ég c. kötetének anyagát még ő állította össze, ami utolsó verseivel kibővítve 1946: jelent meg. - Első verseiben a fiatal lázadó expresszionista hangon szólalt meg. Később lírájában az avantgard érzésvilágát a társad. elnyomás elleni tiltakozás, a szabad versformákat a gör-róm. költészet versformái váltották fel. 1933: a nácizmus hatalomra jutása után költészete elkomorult. A II. vh. idején is az emberiességbe vetett hitének és az értékőrzés szükségességének adott hangot. Ugyanakkor személyes jellegű verseit egyre inkább a haláltudat hatotta át. A bori noteszban talált versei a pusztulás képei mellett az otthon harmóniájáról, a felesége iránti sírig tartó szerelemről szólnak. - Jelentős műfordító is, főbb műfordításai: Apollinaire vál. versei. Vas Istvánnal. Bp., 1940. - La Fontaine: Vál. mesék. Uo., 1942. - Huizinga vál. tanulmányai. Pharos, 1943. Átd. Cervantes Don Quijotéját az ifj. számára; összeállított egy néger népmesegyűjt-t Karunga, a holtak ura c. Egyes műfordításait a nevének anagrammájából kitalált ang. költő, Eaton Darr néven tette közzé. - Tanulmányaiban elsősorban kortársairól mondott véleményt (Babits Mihály, Füst Milán, Szabó Lőrinc stb.). Ikrek hava c. naplószerű művében gyermekkora elevenedik meg. 1937. X-1943. III. közepe között Naplójában számolt be életének eseményeiről, környezetéről, a vele kapcsolatba került emberekről, irod. kérdésekről. - M: Pogány köszöntő. Versek. Bp., 1930. (500 pld.) - Újmódi pásztorok éneke. Versei. Uo., 1931. - Lábadozó szél. Új versei. Szeged, 1933. (Szegedi Fiatalok Műv. Koll-a kiadványai 6.) - Ének a négerről, aki a városba ment. [Uo.] 1934. - Kaffka Margit művészi fejlődése. Uo., 1934. (Ért-ek a m. kir. Ferenc József Tudegy. M. Irodtört. Int. 14.) [s.v Radnóczi Miklós] (2. kiad. Uo., 1934; s.v. Radnóti Miklós) - Korunk. 12 fiatal költő. Antol. Összeáll. Dénes Bélával. Bev. Fejtő Ferenc. Bp., 1935. - Újhold. Versek. Buday György fametszeteivel. Szeged, 1935. (Szegedi Fiatalok Műv. Koll-a kiadványai 15.) - A barokk. Írta A. Gleichen-Russwurm. Ford. Reitzer Béléval. Uo., 1936. (Az eu. kultúra tört.) - Járkálj csak, halálraítélt! Versek. Bp., 1936. - Meredek út. Versek. [Uo.], 1938. - Guillaume Appolinaire vál. versei. Ford. Uo., 1940. - Ikrek hava. (Napló a gyerekkorról) [Uo.] 1940. - Vál. versek. (1930-1940) [Uo.] 1940. - Lányok. Írta: Henry de Montberlant. 1. köt. Uo., 1942. - Naptár. [Versciklus] Uo., 1942. - Don Quiote. Írta Cervantes. Az ifj. sz. átd. Uo., 1943. - Orpheus nyomában. Műford. 2000 év költőiből. [Uo., 1943] (Editio Pharos. 1.) - Huizinga vál. tanulm-ok. Tud., irod., műv. (Ford.) [Uo. 1943] [Uaz 3.] - Karnaga, a holtak ura. Összeáll. Néger mesegyűjt. Bp., 1944. - Tajtékos ég. Versek. Bp., 1946. - ~ versei. Kiad. Trencsényi-Waldapfel Imre. Gyoma, 1948. - Tanulm-ok, cikkek. Bp., 1956. - ~ összes versei és műfordításai. Bp., 1963. - Bori notesz. Bp., 1970. (5., felújított kiadás 1985) - Esti mosolygás. Ill. Hincz Gyula. Verses képeskv. Bp., 1974. (2. kiad. 1978) - ~ művei. Szerk. Réz Pál. Bp., 1976. - Napló. Szerk. Radnóti Miklósné, Melczer Tibor, Székely Sz. Magdolna. Bp., 1989. - Virágének. Versek. Bp., 1989. - ~ versei és versfordításai. Szerk. Réz Pál. Bp., 1996. - Naptár. Versciklus. Bp., 1997. - ~ összegyűjtött versei és versfordításai. Kiad. Ferencz Győző. Bp., 1999. (2. jav. kiad. 2002) - Álneve: Radnóczi Miklós (Kaffka Margit művészi fejlődése c. művén). M.F.

Az Est 1936. XII. 29. (Az új Baumgarten-díjasok) - Új lex. V. - Halasy 1937:31. - Az Est hármaskv-e 1938. Uo., 1937. - M. könyvészet 1939/40. - Új Idők lex. XI:5209. - M. nemz. bibliogr. 1942/43. - B. Közl. 1944. VI. 25. (zsidó írók) - Világ 1946. VIII. 17., VIII. 18. (Fodor József: ~ Isten veled) - Gulyás 1956:616. - Bori Imre: ~ költészete. Újvidék, 1965. - Baróti Dezső: Kortárs útlevelére. Bp., 1977. - Pomogáts Béla: ~. Bp., 1977 (2. kiad. 1984) - Nemes István: ~ költői nyelve. Bp., 1979. - Emlék és varázslat. Vallomások ~ról. Vál. Pomogáts Béla. Bp., 1984. - Pokolból született csillag. ~ 1909-1944. Tanulm-ok. Új Forrás, 1984. - R. tanulm-ok. Szerk. B. Csáky Edit. Bp., 1985. - Emery, George: The poetry of M. R. New York, 1986. - Bognár Béla: Gyötrelmek útja. Dokumentum-reg. Győr, 1987. - ~ bibliogr. Szerk. Nagy Mariann. Bp., 1989. - Tarnói László: Die Friedenbotschaft des M. R. Berliner Beiträge zur Hungarologie, 1990. - Erőltetett menet. In memoriam ~. Vál., szerk. Réz Pál. Bp., 1999. - Vilcsek Béla: ~. Bp., 2000.