🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Röjtökmuzsaj
következő 🡲

Röjtökmuzsaj, 1928-ig Röjtök és Muzsaj, Győr-Moson-Sopron m.: 1. plébánia a győri egyhm. fertőszéplaki esp. ker-ében. 1332: már létezett, tp-át ismeretlen tit-ra szent. 1663: alapították újra. Mai Kisboldogasszony-tp-át 1879: Handler Ferdinánd tervei szerint építették, 1988-89, 2004: restaurálták. Org-ját 1759: (1/5 m/r) építették, 1879: Müller Antal (1/9 m/r) bőv. Harangjait 1782(?): 43 cm átm. Georg Köchel, 1921: 84 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1971: 72 cm átm. Gombos Lajos öntötte. Anyakönyvei 1703-tól. Kegyura 1880: Bauer Antal. Hímeskő keresztúti stációit 1955: →Mattioni Eszter készítette. - Filiája 2004: Ebergőc. - Plébánosai: Mráz Márton, 1663-67: Girgey János György; 1703: Rigó Péter, 1707: Szilaj István, 1712: Szabó János, 1716: Mátéfi István, 1717: Krizsmánics Miklós, 1718: Gasparóczi János, 1720: Balaskó Ferenc, 1723: Kecskés László, 1725: Bujdosó Mihály, Nagy Gábor, 1729: Horváth György, 1737: Horváth András, Góry Lőrinc, 1740: Tóbi Mihály, 1743: Fábján István, 1746: Németh János, 1763: Marka Ádám, 1798: Tóth László, 1813: Szekeres János, 1825: Pál János, 1831: Mészáros István, 1863: László Antal, 1902: Tomasich János, 1920: →Papp Kálmán, 1925: Nagy Sándor, 1943: Szely Imre, 1955: Nagy Lajos, 1986: Barbély János. -

2. Búcsújáróhely.1496: Vimpác község hívei tp-ot építettek. Még nem volt oltárképük, amikor a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária-szobrot találtak. Ezt tették az oltárra, s a szobor kezdettől fogva nagy tiszt-nek örvendett nemcsak a falu, hanem az egész környék lakói részéről. 1529: a Bécs alól visszavonuló tör-ök egyik parancsnoka magával vitte a szobrot. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly, egy egyszerű kondás, azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot, akkor meggyógyul. A pasa az intésre hallgatva megbízta a foglyot, vigye vissza a Szűzanya szobrát. Amint a szobor elkerült tőle, a beteg meggyógyult. - Vimpácon a szobor csodálatos visszatérése leírhatatlan örömöt okozott. Mind több és több zarándok jött, egyidejűleg a tp. alatt forrás fakadt, melynek vizétől sokan meggyógyultak. 1587: ktor is épült a kegyhelyen, mely először a ferenceseké volt, 1628: a minoriták vették át. Amikor II. József császár föloszlatta a szerzr-eket, a minoriták is kénytelenek voltak elhagyni Vimpácot. A kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának gondozására bízták. Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki ~re hozta és a tp-nak ajándékozta a vimpáci Szűzanyát. Szely Imre plnos a szobrot Földessy szobrászművésszel megvizsgáltatta. Kiderült, hogy a szobor valami ritka, itt nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. A gyakori és sorozatos imameghallgatások hatására a győri pp. 1811: megengedte, hogy a kegyszobor a tp. főoltárára kerüljön nyilvános tiszt-re. A kegytp. főbúcsúja a Kisboldogasszony ünnepét követő vasárnapon van. - Lakói 1840: 784 r.k., 5 izr., össz. 789; 1910: 592 r.k., 9 ev., 7 ref., össz. 608; 1940: 813 r.k., 1 g.k., 9 ev., 1 ref., össz. 824; 1983: 600 r.k., össz. 620; 1997: 550 r.k., össz. 560. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 188 tanuló. Barbély János

Gerecze II:744. - Búzás kz. 206. - Patay 1982. - Szenthelyi 1988:99.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.