Magyar Katolikus Lexikon > R > Ródosz


Ródosz, Rodi, Rhodus: 1. sziget a Földközi-tengerben, Kis-Ázsia délnyugati partjai előtt. Szt Pál utolsó jeruzsálemi útján érintette (ApCsel 21,1;. 1Mak 15,23). - 2. város. Kr. e. 408: alapították. Híressé vált Héliosz-kultuszáról s a kikötő előtt álló 31 m magas Héliosz-szobráról, a „Kolosszusról”, mely az ókori világ 7 csodájának egyike. Diocletianus cs. (ur. 284-305) Insulae prov. főv-ává tette. - A 13. sz: genovaiak telepedtek le, 1306 k. befogadták a Sztföldről menekülő →johannitákat. Mivel a cs. nem akarta hűbérbe adni, a johanniták 1310: bevették a várost, és a törökkel szemben erődítménnyé építették ki. - 3. érseki székhely Görögországban. A 3. sz: alapított ppség 650 k. érsség 11 suffr-sal. 1328: a johanniták Colosse néven (utalva a Kolosszusra) lat. érsséget alapítottak. Leghíresebb érs-e, Chrisoberges Andreas 1439: a firenzei zsinaton védte a római egyh. jogait. 1522: a törökök bevették a várost, az érsséget elpusztították. 1546-tól ~ c. érsség, 1797: címét a máltai ppséggel egyesítették. 1897: ~ban ap. pref-t alapítottak, 1912: az olaszok hódították meg, 1928. III. 28: mint főegyhm-t újították fel. Közvetlenül a Sztszék alá tartozik. - 2714 km²-en 2005: 150.000 l, 1500 h, 3 pb, 2 szp, 2 sz-e volt. **

LThK 1936. VIII:1280. - AP 2005:600, 1129.