Magyar Katolikus Lexikon > R > Ráday Kollégium Könyvtára


Ráday Kollégium Könyvtára, Pest, 1855-: Magánkönyvtárként a 19. sz: alapították, teol. kvtárként 1855 óta létezik. A ~ alapját Ráday András, Pest vm. és Ráday Gáspár, Nógrád vm. alispánja vetette meg az 17. sz. közepén, gyarapítását folytatta →Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc kancellárja, de fejlesztésében a legnagyobb érdem Ráday Gedeoné (1713-92). A péceli kastélyban levő, apjától örökölt 300 köt-es családi kvtárt kb. 13 ezer köt-es gyűjt-nyé fejlesztette, s nemcsak m. nyelvű ritkaságai miatt vált értékessé, hanem szinte közkvtárként is működött. Az ő halála után a kvtár fejlesztését a család nem szorgalmazta, sőt 1792 u. állománya 347 művel (1735 köt-tel) csökkent. - 1855: megnyílt a mo-i ref. egyh. 5. teol. akad-ja Pesten az Oroszlán (1995: Török Pál) u-ban. 1861: a Ráday család 13 ezer köt-es kvtára 20 ezer Ft-ért a pesti teol. akad. tulajdonába került, de a helyhiány miatt a kv-ek leltározva sokáig ládákban votak. A ref. akad. kvtárának 1909: a Ráday-anyaggal együtt 31 ezer köt-e volt. 1912: az akad. a Ráday u. 28. sz. alá költözött, ahol nyilvánossá tették a kvtárat. Vásárlás és ajándékozás révén a ~ állománya folyamatosan gyarapodott: 1933: 44.860, 1943: 66.388 köt. 1950: a péceli kastélyból a ~ba telepített korabeli polcokon helyezték el a családi kvtár anyagát, ez 2005: mint 18. sz., kisnemesi és ref. magánkvtár műemlék. Az akad. kvtár külön egységként nyilvános jellegű és gyarapodású. Állománya 1955: 80 ezer, 1981: 100 ezer, 1998: 120 ezer köt. T.B.

A Ráday Gyűjt-ek Évkv-e II. Bp., 1981. (Koós Judit: A Rádayak kvgyűjt-ének kialakulása és könyvészeti ritkaságai) - A Bp. Ref. Teol. Akad. tört. Szerk. Pap László, Bucsay Mihály. Bp., 1955. (Pap László: A Ráday kvtár)