qumrani kéziratok, holt-tengeri tekercsek: 1. Tört. Az első ~at 1947 nyarán találta meg egy fiatal beduin, Mohammed ad-Dib ('a Farkas') Taamireh törzséből. Jerikótól kb. 12 km-re D-re kecskenyáját legeltette, s egy elveszett állatának keresésére indulva észrevett egy barlang-bejáratot. Barátjával átkutatták a 8 m hosszú, 2 m széles és 2,5 m magas barlangot, annak reményében, hogy kincseket fognak találni. Ehelyett összetört korsók cserépmaradványait, ill. 3, fedővel lezárt, ép korsót találtak. 2 korsó üres volt, a harmadikban gondosan becsomagolt bőrtekercsek voltak. Ezeket magukhoz vitték. Először a szír-jakobita ker. Kandunak vitték el az egyik bőrtekercset, aki úgy vélte, hogy a tekercsen szír írás van. Ezért azt tanácsolta, forduljanak a jeruzsálemi szír Szt Márk-kolostorhoz, ahol Mar Athanasziosz érs. meg is vásárolta tőlük a tekercset. A ktor lakói is megnézték a leletet, s a barlang későbbi átkutatásakor ők találták meg a többi tekercset a később „első barlang”-nak nevezett helyen. Elsőként 1948. II: William F. Albright ismerte föl a szerinte legkésőbb Kr. e. 1. sz. lelet jelentőségét (→bibliai kéziratok). - 1949 tavaszán az 1. barlangot tud-os módszerességgel átkutatták: a félméteres por és homokréteg további néhány száz bőrdarabot, papirusztöredéket (egykori tekercsek maradványait) őrzött, a tekercsek vászontokjának és cserépkorsóinak darabjaival együtt. Vsz. ezt a barlangot már korábban fölfedezték és csak ez a 7 tekercs maradt benne. I. Timotheus nesztoriánus pátr. (†823) szír nyelvű levelében arról ad hírt, hogy Jerikó közelében egy barlangban héber kz-okat találtak. Már Órigenész is megemlékezik róla, hogy találtak zsoltárfordításokat más héber és görög kz-okkal együtt Jerikó mellett, agyagkorsóban. Lehet, hogy ezek is a qumrani barlangokból valók voltak. - 2006: Jeruzsálemben, az Izrael-Múz. Kézirat-templomában 7 tekercset őriznek. -

2. Az 1. barlangban 7 tekercset találtak: a) Izaiás-tekercs: 54 kolumnában, héb-ül írt a szöveg, az egész Izaiás kv. A ~ között ez a legidősebb és a legfontosabb, egyben a legrégibb, egész szentírási kv-et tartalmazó kz. (Izaiás-töredéket egy másik tekercsben is találtak). - b) kommentár →Habakuk könyvéhez. - c) kezdő szavai után Manuale disciplinae v. Serek hajjadah néven számon tartott csaknem 2 m-es bőrtekercs, mely egy zsidó közösség előírásait tartalmazza. Első része az örök szeretet szövetségét írja le, mely a közösség tagjait Istenhez kapcsolja. A 2. rész az emberben lévő kétfajta szellemmel, a fény és az igazság lelkével, és ennek ellentétével, a tévedés és a sötétség szellemével foglalkozik. Ezt követik a rendi szabályok a közösségbe való felvétel feltételeinek és a szabályok megszegéséért járó büntetések felsorolása, majd egy hosszú hálahimnusz. - d) Az egész közösség szabályzata 2 tekercs összegöngyölve (vsz. össze is volt varrva). - e) A közösség saját zsoltárainak tekercse (sérült). - f) A Háborús tekercs a fény és a sötétség fiainak harcát mondja el. - g) Midrás a Genezishez: mivel az arámul írt tekercs egyik töredékén a Lamech név olvasható, eleinte Lamech apokalipszisének gondolták. -

3. A ~ és a kereszténység. A ~ megtalálása után elhangzottak olyan vélemények, hogy megtalálták a kereszténység eredetét. Eszerint Jézus egy volt az →esszénusok közül, egész tanítása, tettei, sőt a halála is csak utánzata annak, amit előtte elmondtak már a ~ban; a qumrani szekta pedig maga a „Krisztus előtti kereszténység”. A qumrani szövegek részletes vizsgálata azonban világosan megmutatta az esszénusok és Jézus, ill. a kerség közötti különbségeket, Jézus evangéliumának független, egyedülálló voltát: 1. A Názáreti Jézus nem ároni, papi családból származik, mint az Igazság Tanítója, hanem a dávidi kir. családból. Ez eleve kizárja, hogy a →qumrani közösségben vezető szerepet játszhatott volna. - 2. A qumrani szövegekből olyan törvényhű jámborság sugárzik felénk, amely még a farizeusokén is túltett: a szombatot pl. annyira szentnek tartották, hogy szabály volt, ha valaki szombaton esik kútba, nem szabad kötelet dobni utána és kihúzni; Jézus ezzel szemben azt hirdeti, hogy a szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért; míg Qumranban kínos gonddal tartották a különféle mosdási szabályokat, Jézus azt tanítja, hogy a belső tisztaság és nem a külső ceremónia a fontos. - 3. A qumraniak nagy gondot fordítottak a világtól való elfordulásra, a „közösség férfiainak” mindenben el kell különülniük a „tévedés férfiaitól”. Ezzel szemben Jézus teljesen kötetlenül érintkezik az emberekkel, még a vámosokkal és a nyilvános bűnösökkel is. Megengedi, hogy egy bűnös nő a lábát mossa, és hangsúlyozza, hogy ő Izr. elveszett bárányainak megkeresésére jött. - 4. A qumrani mozgalom néhány pap ellenzéki magatartásából bontakozott ki a Makkabeusok tp-pol-jával szemben. Jézus ellenben följárt a tp-ba, részt vett a tp-szentelés ünnepén, amelyet Makkabeus Júdás Kr. e. 165: alapított és rendelt el. - 5. A qumrani szekta az üdvösség kérdésében telve van partikuláris türelmetlenséggel; Jézus evangéliuma ezzel szemben az egész népnek, sőt az egész világnak szól. - 6. A qumrani novíciusoknak meg kellett arra esküdniük, hogy szeretni fogják a „világosság fiait”, de gyűlölik a „sötétség fiait”; Jézus ellenben „törvényként” adja a felebaráti és az ellenségszeretetet. - 7. Végül a legdöntőbb különbség: akármennyi hasonlóság és rokonság gyűjthető is össze a ~ és Jézus tanítása között, ebből a közösségből hiányzik Jézus személye.  A ~ értékét az adja, hogy fontos összekötő láncszemet jelentenek az ÓSz és az ÚSz között. **

Kroll 1993:214. - A qumráni szövegek magyarul. Bev., ford. jegyz. Fröhlich Ida. Piliscsaba, 1998. (Bőv. Piliscsaba-Bp., 2000)