Magyar Katolikus Lexikon > P > prostitúció


prostitúció: személy kiszolgáltatása fizetségért a →hatodik parancsolat elleni bűn elkövetésére; nemcsak e parancsolat, hanem a személyi méltóság elleni súlyos bűn. - Aki fizet, súlyosan vétkezik önmaga ellen, megsérti a tisztaságot, melyre kötelezi a keresztség, és beszennyezi testét, a Szentlélek templomát (vö. 1Kor 6,15-20). A kiszolgáltatott személyisége mindig sérül, de a bűn beszámíthatóságát csökkentheti a nyomor, a zsarolás és a társad. nyomás. A prostitúció a társad. fekélye. Rendes körülmények között a nőket sújtja, de nem kíméli a férfiakat, gyermekeket, a fiatalkorúakat sem (utóbbi két esetben a bűn a botránnyal is súlyosbodik). →utcanő **

KEK 2355.