privilegium paulinum (lat. 'páli kiváltság, szentpáli kiváltság'): Az elnevezés az 1Kor 7,12-15: leírt házassági helyzetből ered. Eszerint 2 meg nem keresztelt házassága automatikusan fölbomlik, ha: egyikük megkeresztelkedik és új házasságot köt (ezzel bomlik föl a régi), feltéve, hogy előzőleg a nem ker. fél különválik tőle (1143.k. 1.§). Itt a →különválás azt jelenti, hogy a nem ker. fél már nem akar együtt élni ker. házastársával, v. nem akar vele - mint a kánon mondja - a Teremtő gyalázása nélkül, békésen élni, pl. ker. hite miatt őt zaklatná. - Nem alkalmazható a ~ akkor, ha a különválásra megkeresztelkedése után a ker. fél szolgáltatott megfelelő okot (1143.k. 2.§), pl. házasságtöréssel (vö. 1152.k.). Ha azonban a nem ker. fél vált külön az említett módon, ahhoz, hogy a megkeresztelkedett fél új házasságkötésével az előbbi házasság valóban felbomoljék s így az új kötés érvényes legyen, a meg nem keresztelt felet mindig meg kell kérdezni, nem akar-e maga is megkeresztelkedni, v. nem akar-e a ker. féllel békében együttélni (1144.k. 1.§). Ennek a megkérdezésnek (interpellatio) a keresztelés után kell történnie, de a →helyi ordinárius súlyos okból megengedheti, hogy a keresztelés előtt végezzék. A megkérdezés alól a helyi ordinárius felmentést is adhat, ha (rövidített és nem bírói eljárással) bebizonyosodik, hogy ez lehetetlen v. haszontalan volna (uo. 2.§), pl. azért, mert a felek polgárilag már elváltak. A megkérdezést általában a megtért fél helyi ordináriusának tekintélyével kell végezni. Az ordinárius a másik házasfélnek, ha az kéri, köteles időt adni a válaszolásra, de azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a határidőn belül nem felel, ez negatív válasznak számít (1145.k. 1.§). A megkérdezés érvényes akkor is, ha a megtért fél magánúton hajtja végre. Ha a megkérdezés hatósági (ordináriusi) formája nem tartható meg, a megtért fél részéről végzett magán-megkérdezés nem csupán érvényes, de megengedett is (1145.k. 2.§). A megkérdezés tényéről és eredményéről mindig külső fórumon törvényes bizonyítéknak kell rendelkezésre állnia (1145.k. 3.§). - A megkeresztelt félnek akkor van új házasság kötésére joga kat. személlyel, ha: a kérdésre a másik fél negatív választ adott; v. a megkérdezés törvényesen elmaradt; v. a meg nem keresztelt fél, akár megkérdezték már, akár nem, előbb békésen folytatja az együttélést, a Teremtő gyalázása nélkül, később viszont megfelelő ok nélkül különválik. Ilyenkor újra szükség van a megkérdezésre akkor is, ha már erre egyszer a másik fél keresztelkedése kapcsán már sor került (1146.k.). - ~mal a megkeresztelt fél nem csupán kat-sal köthet újabb házasságot, hanem a helyi ordinárius engedélyével nem kat. ker-nyel v. nem ker-nyel is. Az engedélyt az ordinárius súlyos okból adhatja meg. Ilyenkor is meg kell tartani a vegyes házasságokra (sőt, ahol a másik fél nem ker., a valláskülönbség akadályára) vonatkozó előírásokat (1147.k.). Sz.Sz.A.

Erdő 2003:586.