Magyar Katolikus Lexikon > P > posztulátor


posztulátor (lat. 'kérelmező'): boldoggá és →szentté avatási eljárásoknak a megyéspüspök vagy illetékes elöljáró által kinevezett tisztviselője. - Feladata összegyűjteni az →Isten szolgája (4.) életével kapcsolatos minden adatot, megfogalmazni az indokokat, melyek alapján a b-gá ill. sztté avatás kérhető. Tanúkat állít az ügy bizonyítására. →Kondor Lajos SVD a fatimai látnokok közül Jácinta és Ferenc, →Németh László Apor Vilmos és Batthyány-Strattmann László, →Szőke János SDB Mindszenty József, Márton Áron, Scheffler János, Bogdánffy Szilárd, Romzsa Tivadar, Salkaházi Sára, Marton Boldizsár és Györgypál Albert b-gá, ill. sztté avatásának ~a. **

II. János Pál p.: Divinus perfectionis Magister ap. konstitúció. 1983.