porta hungarica (lat. 'magyar kapu'): a középkorban a Magyar Királyság nyugati határán a megerősített bejáró, →gyepű. - Ilyen kapu volt a Fertő DNy-i részén, Kapuvár és Cirák táján; a Sár (v. Lajta) irányában, Mosonon túl; Trencséntől Ny-ra, mely a hrozinkai szorost elzárhatta, amelyen keresztül az út Morvao-ból a Vág völgyébe vezetett. 88
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.