Magyar Katolikus Lexikon > P > polgári házasság


polgári házasság: egy férfi és egy nő között, a törvényben meghatározott szabályok szerint létrejövő tartós kapcsolat, mely a törvényben meghatározott személyi és vagyoni joghatásokkal jár. - 1. Alkotmányos alapelvei. Az 1894. évi XXXI. tc. bevezette a kötelező ~ot, és ezzel az egyh. házasságoktól minden állami jogi hatást megtagadott. 1894. X. 1-től csak állami anyakönyvvezető előtt köthető érvényesen házasság. - A →házasságra vonatkozó szabályokat jelenleg A házasságról, a →családról és a gyámságról szóló, többször módosított 1952:4. törv. (Családjogi törvény, a továbbiakban Csjt.) határozza meg. A bev-jében meghatározott alapelvek között szerepel a házasság és a család védelme, valamint a házastársak egyenjogúságának elve. Az Alkotmány 15. §-a szerint a M. Közt. védi a házasság és a család intézményét. A házasság védelmére utal, hogy a jogalkotó a házasság intézményét értékesebbnek tartja, mint az élettársi kapcsolatot, ezért olyan jogkövetkezményeket fűz hozzá, melyeket ahhoz nem fűz. A védelem azonban nem jelenti a teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok fölbontásának mindenáron való megakadályozását. A házasság védelmét jelenti a párválasztás szabadságának és a házasságkötés önkéntességének elve is, mely hosszú tört. folyamat eredménye. - Az Alkotmány 66. § (1) kimondja, hogy a M. Közt. biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polg. és pol., gazd., szoc. és kult. jog tekintetében, ennek megfelelően a Csjt. szabályai szerint házasságban a férfiak és a nők jogai és kötelezettségei egyenlők, a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. Ennek jelenleg ellentmond az a szabályozás, hogy csak a nő veheti föl férje családi nevét, a férj nem a feleségét. Erre azonban nem is nagyon merül fel igény, ugyanúgy, mint ahogy (bár jogi lehetőség van rá) a szülők szinte soha nem döntenek úgy, hogy gyermekük az anya családi nevét viselje. -

2. A ~ létrejötte. A házasulandók a házasságkötés előtt az erre irányuló szándékukat kötelesek bejelenteni az anyakönyvvezetőnél, ki kell jelenteniük azt is, hogy nincs törv-es akadálya házasságkötésüknek, és a házasságkötés törv-es feltételei fennállnak. Ilyenkor nyilatkozik a menyasszony, hogy kívánja-e, s ha igen, milyen formában fölvenni a férje nevét; ha kizárólag saját nevét fogja viselni, mi lesz a gyermek családi neve. A feleség viselheti férje teljes nevét „né” toldattal: Szabó Gyuláné; férje családnevét „né” toldattal és saját családi és utónevét: Szabóné Nagy Katalin; férje teljes nevét „né” toldattal és saját teljes nevét: Szabó Gyuláné Nagy Katalin; férje családi és saját utónevét: Szabó Katalin; s megtarthatja leánykori nevét: Nagy Katalin. - A vőlegény ilyenkor tehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot menyasszonya rendezetlen jogállású gyermekével kapcsolatban. A házasságkötésre csak az erre irányuló szándék bejelentését követő 30 nap elteltével kerülhet sor. Ez alól kivétel valamelyik házastárs közeli halállal fenyegető egészségi helyzete, amikor a felek nyilatkozata pótolja az igazolásokat, és ilyenkor a házasság nyomban megköthető. Egyébként a határidő alól csak a jegyző adhat indokolt esetben felmentést. - A ~ akkor jön létre, amikor a házasulók az anyakönyvvezető előtt, annak hivatalos helyiségében, nyilvánosan, 2 tanú jelenlétében, együttesen kijelentik, hogy egymással házasságot kívánnak kötni. A 20. sz. végétől egyre inkább terjed, hogy háznál, hajón, repülőgépen, szállodában kötnek házasságot, melynek egyéb törv-es feltételek fennállása esetén nincs akadálya. A házasságkötést az anyakv-vezető az anyakv-be bejegyzi, mely a házasságkötéssel kapcsolatos legfontosabb adatokat tartalmazza, és az ellenkező bizonyításáig közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat. A házastársak részére házassági anyakönyvi kivonat készül. -

3. A ~ házassági akadályai: a) El nem háríthatók: Nem köthetnek ~ot, akiknek korábbi ~a fennáll (a korábbi ~ megszűnik a ~ érvénytelenítésével, a házastárs halálával, holttányilvánítással v. felbontó ítélettel); egyenesági rokonok (fennáll apai elismerés és az apaság v. anyaság bírói megállapítása esetén is); testvérek, féltestvérek akkor sem, ha ~on kívüli kapcsolatból származnak; a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állók (a nem jogerős ítélet is kizárja a házasságkötést, és addig tart, amíg jogerős ítélet meg nem szünteti a gondnokságot); a 16. életévüket be nem töltött személyek (a törv. szerint csak nagykorúak, tehát 18. é. betöltött személyek köthetnek ~ot, de 16 és 18 év között a gyámhatóság engedélyezheti); teljesen cselekvőképtelen állapotban levők (ezt a helyzetet az anyakönyvvezető vizsgálja, nem kell hozzá gondnokság alatt állás); örökbefogadó örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt, mivel az örökbefogadással polgárjogilag egyenesági rokonság keletkezik. Az örökbefogadott rokonai és az örökbefogadó között házassági akadály nincs. - b) Elhárítható az akadály, ha az erre jogosult hatóságtól a házasulók az engedélyt v. a fölmentést megkapják. Így testvér testvére vérszerinti leszármazottjával, ill. házastárs volt házastársa egyenesági rokonával csak akkor köthet ~ot, ha az önkormányzat jegyzője a fölmentést megadja. A 16-18 év közötti kiskorúak, amennyiben a gyámhatóság indokolt esetben hozzájárul, a törv-es képviselők meghallgatását követően. -

4. Érvénytelen a ~, ha a fenti alaki kellékeknek nem felel meg, v. ha házassági akadály áll fenn. A ~ot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben a bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánítja. Az érvénytelenítési perek száma szinte elhanyagolható, amelynek oka egyrészt, hogy az érvénytelenség széles körben orvosolható és a ~ akár az egyik, akár mindkét fél kérelmére fölbontható. -

5. A házastársak jogai és kötelezettségei. A ~ megkötésével a házasfelek között szoros érzelmi, vagyoni, nemi közösség jön létre. A Csjt. 23-24. §-a szerint a házastársak jogai és kötelességei egyenlőek: a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek. A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és kötelesek egymást támogatni. Ez a szabály egybecseng az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és más nemzetk. egyezségokmányokkal. A Nyilatkozat ugyanis kimondja, hogy a ~ tekintetében a férfinak és a nőnek mind a ~ tartama alatt, mind a ~ fölbontása tekintetében egyenlő jogai vannak. -

6. A ~ vagyonjoga. A ~ megkötésével a házastársak között házastársi vagyonközösség keletkezik, vagyis a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Kivételt képez ez alól bármelyik házastárs különvagyona. - A házastárs különvagyona: a házasságkötés előtt megvolt vagyontárgy, amit a ~ alatt öröklés v. ajándékozás útján szerzett, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, mennyiségű vagyontárgy, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és fölszerelési tárgy helyébe lép, 15 é. házassági együttélés után közös vagyonná válik. A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik, vagyis a törv. rendelkezéseitől eltérően meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül közös ill. különvagyonba. A szerződés érvényességéhez annak közokiratba v. jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. - A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja. A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása v. értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek. - A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan hozzájárulni. A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni v. általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. -

7. A ~ megszűnése egyik v. mindkét házastárs halálával. A ~ természetes megszűnésének esete a halál. Joghatásai a halál fizikai tényének bekövetkezésekor állnak be. A ~ megszűnésének igazolása halotti anyakönyvi bejegyzéssel, a bíróság halál tényét megállapító végzésével, ill. holtnak nyilvánító jogerős ítéletével történhet. Amennyiben a másik házastárs újabb ~ot köt, a korábbi ~ot akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha utóbb az anyakönyvi bejegyzés v. a bírósági határozat hatálya megdől, kivéve, ha bármelyik házasuló tudta az újabb ~ megkötésekor, hogy a halál nem következett be. -

8. A ~ megszűnése bírósági felbontással: →polgári házasság fölbontása. -

9. Élettársi kapcsolat. Jogi keretei az utóbbi időben a legtöbb eu. országban megváltoztak. Nem egy országban az élettársi kapcsolat olyan elismertségre v. jogokhoz jutott, melyek a ~éhoz hasonlóak. Törv. van a bejegyzett élettársi kapcsolatról Holl-ban (1998. I.), Katalóniában (1998. VII. 1.), Fro-ban (1999. XI. 15.), és törv-es kerete van az élettársi kapcsolatnak Norvégiában (1993), Svédo-ban (1995), Belgiumban (2000) és No-ban (2001). - Egyes eu. országokban a homoszexuális kapcsolatoknak is megszavazták ezeket a törv-es kereteket. Az Eu. Parlament 1994. II. 8: határozatot hozott a homoszexuálisok és leszbikusok azonos jogairól az Eu. Közösségben. A homoszexuálisok „házasságát” engedélyezi: Dánia (1989), Svédo. (1993), Norvégia (1994), Holl. (2000. IX. 15., életbe lépett 2001. IV. 1.), No. (2000. XI. 10., életbe lépett 2001. VIII. 1., a Szövetségi Alkotmánybíróság megerősítette 2002. VII. 17.), Belgium (2002. XI. 28.). - A köv. lépés, amikor bejegyzett élettársi kapcsolatban élő homoszexuális pároknak megadják a jogot, hogy gyermeket fogadjanak örökbe. Erre törv. született Holl-ban (2000. IX. 15., életbe lépett 2001. IV.) és NBr-ban (2002. XI. 5.). Ilyenkor sérül a gyermek „legnagyobb jóhoz” való joga, amit az ENSZ is kinyilvánított a gyermekek jogaival kapcsolatban. - A ~ok számához képest a élettársi kapcsolatok csak 8%-ot képviselnek, de fontos kihívást jelentenek a házasság intézményével szemben. Fro-ban pl. 2001: 296 ezer ~ot kötöttek (1000 lakosra kb. 5 ~), 2002: csak 288 ezret. A bejegyzett élettársi kapcsolatok száma viszont rohamosan emelkedik, a törvény meghozatala óta, kb. 3 év alatt 65 ezer bejegyzés történt. 100 házasságkötésre 8 regisztrált élettársi kapcsolat jut. Pu.A.-**

Tolnay: Levelek a ~ról. Pest, 1868. (ném-ül és tótul is) - Újabb falusi levelek a ~ról. Bp., 1893. (Népiratkák 73.) - KL IV:24. - Balogh-Gergely I:122. - Bánk II:923. - L'Osservatore Romano (heti ném. összefoglaló) 2003. IX. 26:9.