Magyar Katolikus Lexikon > P > polgári házasság fölbontása


polgári házasság fölbontása, válás: I. A →polgári házasságot bevezető 1894:31. törv. a polg. házasságot fölbonthatóvá tette, de csak kivételes esetekben, amikor valamelyik fél szándékos és vétkes magatartása az életközösség folytatását lehetetlenné tette. A bontás tehát a vétkességi elven alapult, és a törv. meghatározta a bontó okokat. Voltak abszolút és relatív bontó okok. Az abszolút bontó ok fennállása esetén a bírói mérlegelés kizárt volt (házasságtörés, természet elleni fajtalanság, kettős házasság, élet ellen törés és súlyos bántalmazás, halálra ill. 5 é. meghaladó fegyházra ítélés büntetése). Relatív bontó ok (házassági kötelezettség szándékos és súlyos megszegése, családhoz tartozó gyermek bűncselekményre, erkölcstelen életre csábítása, iszákosság, játékszenvedély, enyhébb büntetésre ítélés) a bíró az ügy összes körülményeinek vizsgálata alapján bonthatta föl a polg. házasságot. A törv. bevezette az ágytól és asztaltól való elválás (→különválás) intézményét olyan esetekben, amikor valamelyik bontó ok fönnállt, az együttélés lehetetlenné vált, de a felek lelkiismereti meggyőződésük, gyermekeik érdekében a teljes kötelék fölbontását nem kívánták. - A 6800/1945 ME. sz. rendelet már vétkességtől független bontó okokat határozott meg: gyógyíthatatlan elmebetegség, legalább 5 é. különélés, megegyezésen alapuló válás, ha a házasságkötés óta legalább két év eltelt. A Családjogi törvény (Csjt.) a vétkességi elv helyett a feldúltsági elvet hozta be, mellőzte a konkrét bontó okok megnevezését, de a megegyezésen alapuló válás lehetőségét elvetette. - A 2004: érvényes szabályozás szerint a polg. házasságot a bíróság bármelyik házastárs (ill. a házastársak közös) kérelmére fölbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A ~nál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni. A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a ~ra irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Mivel a ~ a feldúltságon alapszik és nem teszi függővé a bontást valamelyik fél vétkességétől, az egyik v. másik fél kötelességszegő magatartásának nincs jelentősége, így akár a „vétkes fél” is kérheti a bontást. A törv. nem sorolja fel azokat az okokat, amelyek alapján a polg. házasságot föl lehet v. kell bontani, hanem a bíróság értékelésére bízza, mikor tekinti a polg. házasságot teljesen és helyrehozhatatlanul megromlottnak. - A teljes és helyrehozhatatlan megromlásra utal: a két fél végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása (egyező akaratnyilvánításos bontás), ill. ha a bíróság széleskörű bizonyítás során az egyik v. akár mindkét fél kérése alapján ezt megállapítja (tényállásos bontás). - Egyező akaratnyilvánításos (ún. közös megegyezéses) bontás esetén a bíróság nem vizsgálja a polg. házasság megromlásának okait. Ez csak akkor lehetséges, ha mindkét fél kéri a ~t, és megállapodnak közös kiskorú gyermekük elhelyezésében, tartásában, a kapcsolattartásban, a házastársi tartásban, közös lakásuk használatában és a polgári házasság alatt szerzett közös ingóságaik megosztásában (ilyenkor a felek ezekre a kérdésekre nézve egyezséget kötnek, melyet a bíróság végzésével jóváhagy); v. igazolják, hogy több mint 3 éve megszakadt az életközösségük, azóta külön lakásban is élnek, és kiskorú gyermekük elhelyezését és tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. - Tényállásos bontásra is sor kerülhet mindkét fél kérelme alapján (ha nem tudnak a fenti kérdésekben megegyezni), v. csak az egyik fél kérelmére. Ilyenkor a bíróság bizonyítást folytat le, melynek keretében megállapítja, hogy a polg. házasság valóban véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, és a felek közötti további vitás kérdésekben (gyermekelhelyezés, tartásdíj, kapcsolattartás, házastársi tartás, vagyonmegosztás, lakáshasználat) is ítélettel határoz. -

II. Statisztika. Mo. népességéből 2002. I. 1: 2.196.449 fennálló házasságban 4.392.898 házastárs élt együtt gyermekkel, rokonokkal v. ezek nélkül. A házasságok ill. a házas állapotúak száma 1880-1949: közel kétszeresére, 195,8 %-ára nőtt. 1949-80: 32 %-kal emelkedett, 1980-2002: folyamatosan csökkent. 1980-90: közel 600.000-rel, 11%-kal lett kevesebb a házas családi állapotúak száma. A csökkenés üteme 1990-től felerősödött: a házas családi állapotúak 2002. I. 1: 13 %-kal voltak kevesebben, mint 1990-ben, aminek két oka a házasságok éves számának csökkenése és a sok válás. -

1. A házasságok mérlege, 1949-2002. A táblázatból látható, hogy a házasságkötések száma (a oszlop) 2002: az 1949. évi 43 %-a volt. A házasságok nagyobbik része halálozás miatt szűnik meg (lásd a b oszlopot). Az így megszűnt házasságok száma 2002: 16,5 %-kal haladta meg a házasságkötések számát. A fennálló házasságok számát csökkentik a válással megszűnt házasságok is. A válások 2002: az 1949. évinek kétszeresére nőttek (ld. a c oszlopot), s a házasságkötések számának 55,44 %-a volt (ld. a g oszlop utolsó adatát). A halálozás és válás miatt megszűnt házasságok 80 ezres nagysága miatt (táblázatunkban) 1980-tól a házasságok mérlege negatív: több a megszűnt, mint a megkötött házasság. Az e oszlop tanúsága szerint 1980: 17.890, 2002: már 31.111-gyel volt nagyobb a megszűnt házasságok összes száma, mint az ugyanazon évben megkötött házasságoké. -

2. Válás a népszámlálások tükrében 1869-2003. A válások száma a népszámlálások időpontjában 1880-1900: elenyésző: 484-1075 közötti. Ez a fennálló házasságoknak 1880-1890: 4 tízezreléke, ill. 1000 fennálló házasság 0,44-0,37 %-a, vagyis 10.000-ből 4 eset, 1000-ből még 0,5 sem, 1900: pedig még kevesebb 1 %-nál, csak 0,78 % (ld. a 2. táblázat d és e oszlopát). A válások száma 1941: 1910-hez képest több mint kétszeres, 6858 lett. Ez a megkötött házasságok 8,7 %-a (100-ból 9 eset), 1000 megkötött házasság 86,7 ‰-e (ld. a g oszlopot). A fennálló házasságok (ld. az e oszlopot) 0,3 %-a (100-ból kevesebb mint 1 eset), 1000 fennálló házasságból 3,3 ‰, azaz valamivel több mint 3 eset. - 1949 után a válások száma megnőtt, 1960: már 16.590 (az 1941. évinek 242 %-a), 1990: 24.888 eset (az 1941. évinek majdnem 4-szerese, 363 %-a, 2002: 25.506, az 1941. évinek 372 %-a. - Az éves házasságkötések nagy része elváltak, ill. újraházasodók házassága. Így pl. a házasságkötésekből korábban már volt házas 1960: 27 %, 2002: 31 %. Ez a körülmény, valamint az, hogy a házasságkötések egyre nagyobb hányada nem szentségi házasság, lerontja a házasságok minőségét. -

3. Első házasságkötés, elváltak újraházasodása, 1949-2002. A 3. táblázatból jól látható (ld. az a és e oszlopot) hogy a házasodókból hajadon, nőtlen volt 1949: 78,5 %. Ez az arány évtizedről évtizedre egyre kisebb lesz: 1960-70: már csak 74 % körüli, 2002: már 31 % az újraházasodó. - Az újraházasodók között egyre több az olyan pár, ahol már mindkét fél volt házas. Számuk az 1949. évi 6,5 %-ról 1960-ra 11 %-ra nőtt, majd kisebb-nagyobb ingadozással 12-13 %-on stabilizálódott, 2002: 12,8 % volt. - A házasságkötések családi állapot szerinti gyakorlatából az derül ki, hogy az özvegyek újraházasodásának száma csökken: 1960: 737.000 özvegyből mintegy 9718 kötött házasságot, 2002: 988.000 özvegyből 1468 házasodott újra, vagyis az 1960. évi 15,1 %-a. -

4. Házasságkötés a házasodók családi állapota szerint, 2002. A 4. táblázatból látható, hogy a nőtlen férfiak 28,2 éves átlagos életkorban, vagyis eléggé későn nősülnek. Az özvegy férfiak (elhanyagolható esetszámmal) 58 éves átlagkorban kötnek új házasságot. Az elvált férfiak átlag 42,1 éves korban szánják rá magukat újabb házasságra. A nők (újra)házasodási életkora hajadonoknál 26, özvegyeknél 49, elváltaknál 38 év. -

5. A válások száma és aránya korcsoportok szerint. A házas állapotúak korcsoportjában egyre több az azonos korosztályok válási aránya. A házas férfiak korosztályából az elvált férfiak aránya az 1960. évi 6,6 ‰-ről 2002-re 11,8 ‰-re, az 1960. évi 1,8 szeresére nőtt. Ennél is magasabb volt a 19 éven aluli házasok válási aránya: 1960: 7,2, 1970: 7,7, 1980: 11,1, 2000: 12,2, 2002: 19,7 ‰, vagyis az 1960. évi 2,7-szerese volt. Bár valamennyi korcsoportban nőtt az azonos korcsoportú elváltak aránya, megfigyelhető, hogy a 25-29 és a 30-34 éves korosztályok 2,4-szeres aránya magasabb a többi korosztály arányához képest. Nemzeti tragédia, hogy a válások egyre nagyobb száma gyermekes családot érint. Az elvált gyermekes családok száma az összes elváltak %-ában 1949: 46,8; 1990: 70,5 % (több, mint az elvált családok 2/3-a); 2002: 60,5 % volt. Az elváltakból gyermektelen volt 1949: 53,2; 1960: 44,8; 2002: már csak 39,5 %. -

6. Válás a közös gyermekek száma és az életben lévő közös kiskorú gyermekek száma szerint. A házasság válságát jelzi az is, hogy 2002: az elváltak házasságából született, életben lévő, közös, kettőnél több gyermeket nevelő, elvált családok aránya az összes elvált család 25,8 %-a. Az elvált szülők életben lévő, közös, kiskorú gyermekeinek 23.630 fős csoportjából (lásd a 6. táblázat i oszlopát) 6861 (lásd a g oszlopot), az összes 29 %-a 6 éven aluli, 16.769 (lásd a h oszlopot) 7-17 év közötti, azaz több mint 2/3-a (71%) kiskorú volt. -

7. A válások száma a házasság (együttélési) időtartama szerint. A házasságok többsége 1960-1980: 2-14 éves együttélés után bomlott föl. Ebben a 20 éves periódusban az elváltak száma és aránya az együttélési időszakokban: a 2-4 éve együtt élő házasokra jutott a válások 23-24 %-a; az 5-9 éve együtt élő házasokra 25-31 %-a. 1980 után csaknem minden együttélési szakaszban jelentős volt a válás, különösen 2001 után: az 5-9 éve együtt élő házasok 23-24 %-a, a 10-14 éve együtt élő házasok 19-20 %-a, a 15-19 éve együtt élő házasok 14-15 %-a, a 20 éven felül együtt élő házasok 15-23 %-a vált el. -

8. A 2002. évi válások alakulása a házasság első kilenc évében évenkénti bontásban, majd összevontan. 2002: a felbomlott házasságok 44,2 %-a (11.272 eset) 10 évnél rövidebb ideig tartott. A válás már 1 évnél rövidebb idő alatt bekövetkezett 387 (a válások 1,5 %-ában), 1 évi együttélés után 1004 (3,9 %), a 2. évben 1331 (5,2 %), a 3. évben 1334 esetben (5,23 %). Ettől kezdve az esetszám, bár magas szinten, kissé csökken, a 9. évben 1118 esetszámra (4,4 %). A válás a 2. évtől minden esetben zömmel a gyermekteleneket és az 1 gyermekeseket ( a 8-9. évben részben a 2 gyermekeseket is) érinti. Feltűnő az alacsony válási esetszám a 2, s főként a 3 és több gyermekeseknél. -

9. Válás a házasság felbontását kérő felek szerint, 1970-2002. A házasság fölbontását többségükben a nők kezdeményezik. Az 1970. évi 22.841 válásból 12.491 esetben (az összes válás 54,7 %-ában), 1980: a 18.108 esetben (az összes válás 65 %-ában), 2002: 17.873 esetben (az összes válás 70 %-ában) a feleség kérte a házasság felbontását. A számokból jól látható, hogy 1970-80: a házasság fölbontását kérők között a nők száma ugrásszerűen megnőtt, arányuk a házasság fölbántását kérők között magas számban és arányban 17-18 ezer között rögződött. -

(10. táblázat) 10. Elvált férfiak és nők foglalkozási főcsoport szerint, 2002. Sokan úgy vélik, hogy a válások oka a házasfelek eltérő társad. helyzete, főként a foglalkozások különbözősége és a felek nem egyező műveltségi (iskolai, képzettségi, végzettségi) szintje. Ez az állítás nem igazolható. - Az elváltak foglalkozási főcsoportok szerinti adataiból kiderül, hogy az 1486 „törvényhozó, igazgatási, gazdasági” főcsoportba tartozó férfi négy azonos minőségű főcsoportba tartozó nővel kötött házasságot. Így pl. a feleség foglalkozási főcsoportja: „törvényhozó, igazgatási, gazdasági” volt 218 esetben, 14,5 %; „felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozású” 392 esetben, 26,4 %; „egyéb felső v. középfokú képzettséget igénylő” 279 esetben, 18,8 %; „irodai és ügyviteli foglalkozású” 183 esetben, 12,3 %; „szolgáltatási jellegű foglalkozás” 176 esetben, 11,8 %. Összesen 1248 esetben, 84 % esetében, vagyis azonos minőségű foglalkozása volt a feleségek 84 %-ának. -

A 2020 „felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozást” folytató férfi felesége ugyanebbe a foglalkozási főcsoportba tartozott 1083 esetben, 53,6 %; „egyéb felső v. középfokú képzettséget igénylő foglalkozású” 326 esetben, 16,1 %; „irodai és ügyviteli foglalkozású” főcsoportba 159 esetben, 7,9 %; „törvényhozó, igazgatási, gazdasági” főcsoportba 121 esetben, 6,0 %; összesen 1689 esetben, 83,6 %. - Legnagyobb volt a válási arányszám a 6506 „ipari és építőipari foglalkozásúnál”. Feleségeikből „törvényhozó..., felsőfokú..., egyéb felsőfokú” képzettségű volt 1588 esetben, 24,4 %; „irodai és ügyviteli foglalkozású és szolgáltatás jellegű”, ipari és építőipari foglalkozású volt 3039 személy, 46,7 %; összesen 4627 személy, 71 %. - Összegezve megállapítható, hogy a 25.506 elvált férfi és nő foglalkozási főcsoportja lényegében egybeesik, v. a válás azonos minűségű foglalkozást folytató személyeket érint. A válás oka tehát nem a foglalkozások különbsége (ez is lehet), hanem mélyebben fekvő akarati motiváció, morális indítások eredménye. Ez lehet amoralitás, sőt erkölcs nélküliség, karriervágy, társad. körülmény, stb. Bizonyos, hogy a morális megfontolás nem zárható ki. Erre utal az elváltak isk. végzettségének egybevetése is. -

11. Válás iskolai végzettség szerint. Az elvált 25.506 férfiból 5280 nyolc általánost végzett. A feleségek közül nyolc általánost végzett 2875, 54,5 %-a; szakmunkásképzőt, szakiskolát 1028, 19,5 %; együttesen azonos iskolázottságú 3903, 74 %. Legfeljebb 1039 középisk-t végzett nő esetében lehetne ok a válásra a férj alulképzettsége, ez azonban az e kategóriában elvált 5280 főnek csak a 20 %-a, a felsőfokú végzettségű 135 nőt is figyelembe véve 1174 eset, az összes 22 %-a, vagyis nem döntő jelentőségű. Adott esetben a nő lenézhette a férfit, kisebbségi érzést, szorongást, féltékenységet válthatott ki benne, erről azonban nem lehet szó a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzett 9414 férfinél, ahol a feleségnek legfeljebb 8 elemije volt 1936 esetben (21 %), szakmunkásképzőt, szakisk-t végzett 3492 esetben (37,1 %), zömében tehát egyező végzettségűek voltak, és középisk-t végzett 3417 esetben (36,3 %). E két utóbbi 6909 fő (73,4 %) azonos iskolázottságúnak tekinthető. Nem részletezzük, de ugyanez ismétlődik a felsőfokú végzettségű házaspároknál ill. elváltaknál is. - Állítható tehát, hogy a 25.506 elvált férfiból 12.267 (az elváltak 48 %-a) választott isk. végzettség szerint eredetileg olyan feleséget, akinek végzettsége teljesen azonos volt a maga iskolai végzettségével; a társad. felfogásban azonos volt 4467 esetben, az összes elvált 17,5 %-ával, összesen 16.734 esetben, a válások 66 %-ában. Kimondható tehát, hogy az isk. végzettség különbözősége nem döntő jelentőségű a válásoknál. -

12. A válások területi egységenként. Régiónként a válás képe: az 1000 házas férfira ill. nőre jutó válási szám országosan 11,8 ‰ (nőre vetítve 11,6), Budapesten jelentősen magasabb: 13,7-13,5 ‰. Ter. egységenként az átlagosnál lényegesen kedvezőbbek a mutatók. Férfiak esetében jóval alacsonyabb Szabolcs-Szatmár (8,7 ‰), Zala (10,6 ‰), Vas, Győr-Moson-Sopron (9,1-9,3 ‰) Veszprém (10,4 ‰), Hajdu-Bihar (13,2 ‰), Baranya (13,2 ‰), Fejér (13,0 ‰), és Bács-Kiskun m-ben (12,1 ‰). A nőknél hasonló a helyzet. Bp. és a városok magas, 13,2-13,5 ‰-es válási mutatójánál a községeké kisebb: 8,6 ‰. - Hasonló az 1000 lakosra jutó arányszám is, bár ebben szerepe van a gyermekszám és népsűrűség területeként eltérő nagyságának is. Az 2,5 ‰-es országos átlagot meghaladja Bp. (2,7 ‰), a városok még inkább (2,8 ‰), a községek átlaga jelentősen alacsonyabb (1,9 ‰). -

Összefoglalva: Az 1950-60 közötti 190-200 ezer körüli születési szám elapadt, 9-12 ‰-ről 0,3 ‰-re. Ennek következtében 1981: fogyni kezdett az ország lakossága. 1980-90: 334 ezer, 1990-94: 25 ezer, 1994-98: 70 ezer, 1990-2003: 223 ezer fővel lettünk kevesebben. 2003: az évenkénti csökkenés 40 ezer fő körüli, s ez a szám egyre nő. Az várható, hogy Mo. lélekszáma 2040: 6,5 millió lesz. Így arányunk a Kárpát-medencében az 1950. évi 17,1 %-ról 2001: 14,6, 2040: 6-8 %-ra csökken. - Csökken az átlagos családnagyság: 1949: még 3,39 fő volt, 1980: már csak 2,94; 1990: 2,92; 2001: 2,91 főre zsugorodott. A gyermekes családokra jutó gyermekszám 1949: 2,08; 2001: 1,63. 2001: a családok 34 %-ában nincs gyermek, 34,3 %-ában egy, 24,3 %-ában két gyermek van. A 3 és több gyermekes családok aránya az összes családon belül az 1949. évi 19,6 %-ról 2001-re 7,5 %-ra süllyedt. - A gyermekáldás elmaradása miatt végzetesen megváltozik a lakosság korösszetétele. Pl. a 0-14 évesek aránya az 1869. évi 36,7 %-ról 1949-re 24,9 %-ra, 2003-ra 16,1 %-ra esett vissza. A 60 éven fölülieké 5,1 %-ról 11,6, majd 20,8 %-ra nőtt. - Az abortuszok miatt is károsodott az anyák és az utódok egészsége. Hozzá még az életvitel miatt a lakosság egészében megnőtt az ischaemiás szívbetegségek, a daganatos és cukorbetegségek száma, s az ezen betegségekben elhunytak száma és aránya. - Csökken a meglévő házasságok állománya a halálozások, a házasságkötések számának csökkenése és a válások miatt. A házasságkötések száma az 1949. évi 107.820-ról 46.008-ra esett vissza, a válások száma pedig az 1949. évi 12.566-ról 25.506-ra emelkedett. E három tényező következtében a házasság állománya 2000-től minden évben 31-34 ezerrel csökken. - Közben növekszik az újraházasodók száma. A házasulókból még egyik sem volt házas 1960: 64.773 esetben, 2002: már csak 31.735 esetben, ugyanakkor valamelyik fél már korábban házas volt a házasságkötéskor 1960: 26,9 %-ban, 2002: 31 %-ban, azaz a házasságok közel 1/3-ában. A fölbomló házasságok 61 %-a gyermekes, a házasság fölbontását 70 %-ban a nők kérik. - Mindezek következtében a lakosság elmagányosodik. 2002: egyedül élő lett 1.013.889 fő; egy szülővel élt 1.061.454, intézetben 143.218 fő. Élettársi kapcsolatban élt 722.994 fő, összesen 2.941.555 személy, a lakosság 29, a 15 éven felüliek 35 %-a. Pu.A.-M.T.

A válás cikkének táblázatai 2007. okt. 29.

1. táblázat

A házasságok mérlege, 1949-2002

Év

Házasságkötés

Megszűnt házasság

Kötés és megszűnés különbsége

Megszűnt házasság

Halálozás

Válás

Összesen (b+c)

halálozás miatt

válás miatt

összesen

(b+c)

a kötés százalékában

a

b

c

d

e

f

g

h

1949

107820

42417

12556

54973

52847

39,34

11,65

50,99

1960

88566

47046

16590

63636

24930

53,12

18,73

71,85

1970

96612

58014

22841

80855

15757

60,05

23,64

83,69

1980

80331

70424

27797

98221

-17890

87,67

34,60

122,27

1990

66405

64929

24888

89817

-23412

97,78

37,48

135,26

2000

48110

55698

23987

79685

-31575

115,77

49,86

165,63

2001

43583

53857

24391

78248

-34665

123,57

55,96

179,54

2002

46008

53613

25506

79119

-33111

116,53

55,44

171,97

2003

45398

54106

25046

79152

-33754

119,18

55,7

174,35

2004

43791

51474

24638

76112

-32321

117,55

56,26

173,81

2005

44234

52201

24804

77005

-32771

118,01

56,08

174,09

2006

44520

50145

24869

75014

-30486

112,61

55,85

168,46

2. táblázat

Válás a népszámlálások tükrében 1869-2003.

Házasság, házasságkötés, válás ezer fennálló házasságra, ezer lakosra, ezer házasságkötésre, 1869-1990 tízévenként, 2001-2003. évenként

Időszak

Fennálló házasság c)

Házas családi állapotú személy b)

Házasságkötésd)

Válás d)

Válás %-ban 1000 fennálló házasságra

Válás %-ban 1000 lakosrsa

Válás %-ban 1000 házasságkötésre

a

b

c

d

e

f

g

1869. XII. 31.

1021076

2042152

00

00

00

00

00

1880. XII. 31.a)

1089172

2178344

48114

484

0,44

0,09

10,1

1890. XII. 31. a)

1218950

2437900

49273

457

0,37

0,08

9,3

1900. XII. 31.

1377038

2754075

61466

1075

0,78

0,16

17,5

1910. XII. 31.

1533551

3067101

65300 e)

2890

1,9

0,38

44,3

1920. XII. 31.

1619729

3239457

104122

6188 f)

3,8

0,8 f)

59,4 f)

1930. XII. 31.

1869238

3738476

77907

5495 g)

2,9

0,6

70,5

1941.  I. 31.

2097517

4195034

79074

6858 g)

3,3

0,5

86,7

1949. I. 1.

2132383

4264765

107820

12556

5,9

1,4

116,5

1960. I. 1.

2518757

5037514

88566

16590

6,5

1,7

187,3

1970. I. 1.

2716174

5432347

96612

22841

8,4

2,2

236,4

1980. I. 1.

2818806

5637611

80331

27797

9,9

2,6

346,0

1990. I. 1.

2520838

5041676

66405

24888

9,9

2,4

374,8

2000.

00

00

48110

23987

10,7

2,3

498,6

2001. I. 1.

2229719

4459438

43583

24391

11,0

2,4

559,6

2002. I. 1.

2196449

4392897

46008

25506

11,6

2,5

554,4

2003. I. 1.

2163871

4327741

45398

25046

11,6

2,5

551,7

2004.  I.1.

2133395

4266789

43791

24638

11,6

2,4

562,6

2005. I.1.

2104897

4209794

44234

24804

11,8

2,5

560,7

2006. I.1.

2073717

4147433

44500

24869

12,0

2,5

558,9

2007. I.1.

2047195

4094390

-

-

-

-

-

Megjegyzések: a) Polgári népesség. b)A Statisztikai, illetve  a Demográfiai Évkönyvek adata. c) A házas családi állapotúak (b oszlop) adata osztva kettővel. d) Éves adat. e)  Kerekített szám. f)1921. évi adat. g)Akkori országhatárra.


3. táblázat

Első házasságkötés, elváltak újraházasodása, 1949-2002.

Év

Nem volt házas

Volt házas

Az összes %-ában

Nem  volt      házas

Volt házas

egyik sem

egyik

mindkettő

valamelyik

(b+c)

egyik sem

egyik

mindkettő

valamelyik (f+g)

a

b

c

d

e

f

g

h

1949

84627

16152

7041

23193

78,5

15,0

6,5

21,5

1960

64773

14061

9732

23793

73,1

15,9

11,0

26,9

1970

71944

13914

10754

24668

74,5

14,4

11,1

25,5

1980

56825

13326

10180

23506

70,7

16,6

12,7

29,3

1990

47927

10366

8112

18478

72,2

15,6

12,2

27,8

2000

34018

8231

5861

14092

70,7

17,1

12,2

29,3

2001

29653

8046

5884

13930

68,0

18,5

13,5

32,0

2002

31735

8371

5902

14273

69,0

18,2

12,8

31,0

2003

31423

8303

5672

13975

69,2

18,3

12,5

30,8

2004

30137

8050

5604

13654

68,8

18,4

12,8

31,2

2005

30761

8178

5295

13473

69,5

18,5

12,0

30,5

2006

30751

8240

5537

13777

69,1

18,5

12,4

30,9


4.  táblázat

Házasságkötés a házasodók családi állapota szerint, 2002.

Vőlegény/ Menyasszony

Hajadon

Özvegy

Elvált

Összesen

Átlagos életkor

Nőtlen

31735

194

3894

35823

28,2

Özvegy

137

152

441

730

58,0

Elvált

4146

392

4917

42,1

Összes

31,5

Átlagos életkor, év

25,7

48,9

37,7

28,5

00

Házasságkötés a házasodók családi állapota szerint, 2005.

Vőlegény/ Menyasszony

Hajadon

Özvegy

Elvált

Összesen

Átlagos életkor

Nőtlen

30761

181

3716

34658

29,3

Özvegy

127

86

368

581

57,5

Elvált

4154

361

4480

8995

42,9

Összes

2

628

8564

44234

32,5

Átlagos életkor, év

26,9

48,8

39,0

29,5

00

Házasságkötés a házasodók családi állapota szerint, 2006.

Vőlegény/ Menyasszony

Hajadon

Özvegy

Elvált

Összesen

Átlagos életkor

Nőtlen

30751

155

3778

34684

29,7

Özvegy

116

110

344

570

58,4

Elvált

4191

334

4749

9274

43,3

Összes

35058

599

8871

44528

32,9

Átlagos életkor, év

27,3

49,8

39,3

30,0

00

5/a. táblázat

A válások száma és aránya korcsoportok szerint

Férfiak

Év

-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-49

50-59

60-X

Összesen

1949

543

2240

2180

2890

3109

1594

12556

1960

35

1172

3350

3478

2693

3133

1898

831

16590

1970

48

2382

5010

3969

3338

5053

1981

1060

22841

1980

74

2871

6813

5534

4197

4923

2381

1004

27797

1990

36

1889

4299

5004

5290

5867

1827

676

24888

2000

10

1032

4114

4973

3860

6903

2494

601

23987

2001

6

900

4076

5108

3933

7003

2700

665

24391

2002

13

654

4050

5395

4422

7299

2969

704

25506

2003

4

507

3612

5151

4585

7424

3036

727

25046

2004

9

411

3326

4986

4835

7052

3259

760

24638

2005

7

363

2858

5215

5166

6983

3392

820

24804

Nők

Év

-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-49

50-59

60-X

Összesen

1949

197

1900

3315

1881

2037

2177

1049

12556

1960

540

2957

3448

2975

2313

2541

1367

449

16590

1970

689

4853

5068

3394

2824

4055

1388

570

22841

1980

911

5532

6933

4732

3460

3987

1700

542

27797

1990

335

4182

4635

4949

4662

4598

1128

399

24888

2000

97

2597

5205

4882

3480

5776

1641

309

23987

2001

80

2310

5296

5078

3635

5885

1749

358

24391

2002

56

1961

5623

5397

3981

6145

1972

371

25506

2003

39

1581

5248

5383

4357

6026

2032

380

25046

2004

48

1316

4867

5334

4590

5891

2227

365

24638

2005

53

1128

4618

5764

4764

5754

2310

413

24804

(5/b táblázat)

Ezer megfelelő korú házasra jutó válás

Féfiak

Év

-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-49

50-59

60-X

Összesen

1949

5,5

10,0

12,2

9,5

5,5

2,1

5,9

1960

7,2

12,4

12,6

10,8

8,2

6,2

3,6

1,8

6,6

1970

7,7

18,5

18,1

14,1

10,8

7,8

4,3

1,7

8,4

1980

11,1

20,8

21,0

17,1

13,8

8,8

4,2

1,7

9,9

1990

8,9

21,0

22,2

18,3

16,3

10,7

4,0

1,1

9,9

2000

12,2

27,6

27,8

23,2

18,5

12,7

5,3

1,0

10,8

2001

7,9

29,7

28,9

24,0

19,0

13,2

5,7

1,1

11,1

2002

19,7

26,7

30,3

26,0

21,3

14,3

6,2

1,2

11,8

2003

7,2

25,4

28,5

25,7

21,7

15,2

6,3

1,2

11,7

2004

18,9

25,6

28,5

25,6

22,5

15,2

6,7

1,2

11,7

2005

16,6

27,4

27,7

26,9

23,8

15,9

6,9

1,3

11,9

2006

10,5

28,0

27,7

26,8

24,9

17,0

7,0

1,3

12,1

Nők

Év

-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-49

50-59

60-X

Összesen

1949

4,3

9,0

11,1

9,6

6,5

4,4

1,8

5,9

1960

10,0

12,6

11,0

8,9

6,8

5,2

3,0

1,4

6,5

1970

12,6

18,9

16,2

11,1

8,9

6,3

3,3

1,4

8,4

1980

19,2

21,5

18,9

14,5

11,3

7,0

3,2

1,3

9,9

1990

13,2

23,4

19,8

16,5

13,8

8,4

2,5

0,9

9,9

2000

17,2

29,2

25,4

20,4

15,4

10,2

3,6

0,7

10,7

2001

17,0

30,8

26,3

21,1

16,3

10,7

3,8

0,8

11,0

2002

14,0

31,1

28,7

22,7

17,8

11,5

4,2

0,8

11,6

2003

11,1

29,7

27,7

23,2

19,2

11,7

4,3

0,8

11,6

2004

15,7

29,3

27,2

23,3

19,9

12,0

4,7

0,8

11,6

2005

20,1

29,5

28,4

25,1

20,5

12,4

4,7

0,9

11,8

2006

17,5

31,4

28,2

26,5

21,4

13,0

4,8

0,8

12,0

6. táblázat

Válás a közös gyermekek száma és az életben lévő közös kiskorú gyermekek száma szerint   

Év

Válások száma, ahol

Összes

Elvált

Életben lévő kiskorú gyermekek

1

2 és több

nem született

válás

gyermekes

(a+b)

gy. nélküli

(c)

0-6

7-17

összesen

(g+h)

életben lévő gyermek született

gyermek

(a+b+c)

a d oszlop %-ában

év között

a

b

c

d

e

f

g

h

i

1949*

3732

2140

6684

12556

46,8

53,2

4499

3938

8437

1960

5577

3574

7439

16590

55,2

44,8

5479

6159

11638

1970

8545

5117

9179

22841

59,8

40,2

7729

8928

16657

1990

8953

8588

7347

24888

70,5

29,5

9022

17081

26103

2000*

8500

6424

9063

23987

62,2

37,8

7182

15744

22926

2001*

8618

6330

9443

24391

61,3

38,7

7089

15687

22776

2202

8833

6588

10085

25506

60,5

39,5

6861

16769

23630

2203

8803

6747

9496

25046

62,1

37,9

6714

17266

23980

2204

8365

6580

9693

24638

60,7

39,3

6527

16760

23287

2205

8144

7004

9656

24804

61,1

38,9

6833

17566

24399

2206

8170

6926

9773

24869

60,7

39,3

7068

172999

24367

* Közös kiskorú gyermekek

7. táblázat

A válások száma a házasság (együttélési) időtartama szerint

                             A válások száma

A házasság időtartama

1960

1970

1980

1990

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2 évnél

rövidebb

1490

2440

2979

1782

1434

1391

1255

1297

1233

1229

2-4 év

3730

5698

6847

4941

3858

3939

3689

3676

3560

3629

5-9 év

5169

5761

7351

6006

5787

5942

5620

5334

5425

5394

10-14 év

2749

3519

4448

4849

4594

4803

4905

4747

4875

4656

15-19 év

1365

2519

2541

3688

3324

3632

3796

3790

3935

3986

20 év és hosszabb*

2087

2904

3631

3622

5394

5799

5781

5794

5776

5975

Összesen

16590

22841

27797

24888

24391

25506

25046

24638

24804

24869

A válások százalékos megoszlása időtartam szerint

A házasság időtartama

1960

1970

1980

1990

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2 évnél

rövidebb

9,0

10,7

10,7

7,1

5,9

5,5

5,0

5,2

4,9

4,9

2-4 év

22,4

25,0

24,7

19,9

15,8

15,4

14,7

14,9

14,3

14,6

5-9 év

31,2

25,2

26,5

24,1

23,8**

23,3

22,5

21,6

21,9

21,7

10-14 év

16,6

15,4

16,0

19,5

18,8

18,8

19,6

19,3

19,7

18,7

15-19 év

8,2

11,0

9,1

14,8

13,6

14,2

15,2

15,4

15,9

16,0

20 év és hosszabb*

12,6

12,7

13,0

14,6

22,1

22,8**

23,0**

23,6**

23,3

24,1**

összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

* A válások ismeretlen házassági időtartamú adataival együtt

** Szám-technikai javítással

8. táblázat

A 2002. évi válások alakulása a házasság első kilenc évében

évenkénti bontásban, majd összevontan

A házasság időtartama

Válási esetszám az életben lévő közös kiskorú gyermekek száma szerint

Összes

év

0

1

2

3

4-

0

355

26

5

1

00

387

1

784

201

16

2

1

1004

2

879

384

56

8

4

1331

3

751

492

78

10

5

1334

4

600

537

113

19

5

1274

5

446

636

149

15

4

1250

6

341

613

166

32

11

1163

7

330

627

247

40

5

1249

8

261

529

315

44

13

1162

9

223

511

316

54

14

1118

0-9 év összesen

4970

4556

1459

225

62

11272

10-14

714

1775

1852

384

78

4803

15-19

538

1146

1494

381

73

3632

20-X

3863

1356

487

74

19

5799

összesen

10085

8833

5292

1064

232

25506


9. táblázat

     

    Válás a házasság felbontását kérő felek szerint, 1970-2002.

Év

Összes válás

Összesből

a férj

a feleség

a férj

a feleség

kérte a felbontást

százalékos aránya a házasság felbontásában

1970

22841

10344

12491

45,3

54,7

1980

27797

9688

18108

34,9

65,1

1990

24888

7580

17301

30,5

69,5

2000

23987

7213

16770

30,1

69,9

2001

24391

7355

17029

30,2

69,8

2002

25506

7630

17873

29,9

70,1

2003

25046

7636

17405

30,5

69,5

2004

24638

7282

17353

29,6

70,4

2005

24804

7262

17567

29,3

70,7

Megjegyzés: A házasság felbontását ügyész kérte a megadott években  2, 1, 6, 2, 5, 3, 3, 3, 1  esetben, más személy 4, 0, 1, 2, 2, 0,2, -, 4 esetben.

10. táblázat

                            Elvált férfiak és nők foglalkozási főcsoport szerint, 2002.

Sor

Férfiak / nők  foglalkozási fő csoportja

Tvhozók, igazg., gazd. vezetők

Felső-fokú képzett-ségűek

egyéb felső- v.   középfokú végzettsé-gűek

Irodai és ügyviteli foglalko-zásúak

Szolgál-tató foglal-kozásúak

Mező- és erdőgaz-dasági foglalko-zásúak

Ipari és építőipari foglalko-zásúak

Kiemelt foglalkozások

(a-g)

Összevont foglalko-zások

Összes foglalko-zások

(h+i)

Ismeret-len foglal-kozásúak

Mind összesen

(j+k)

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

01

Tvhozók, igazg., gazd. vezetők

218

392

279

183

176

1

38

1287

94

1381

105

1486

02

Felsőfokú képzettségűek

121

1083

326

159

130

1

30

1850

59

1909

111

2020

03

Egyéb felső- v. középfokú végzettségűek

111

338

617

287

297

12

81

1743

157

1900

118

2018

04

Irodai és ügyviteli foglalkozásúak

16

33

57

51

43

1

8

209

22

231

19

250

05

Szolgáltató foglalkozásúak

87

213

504

371

967

17

167

2326

449

2775

240

3015

06

Mező- és erdőgazdasági foglalkozásúak

13

33

68

40

124

120

58

456

177

633

53

686

07

Ipari és építőipari foglalkozásúak

131

399

1058

784

1436

58

819

4685

1411

6096

410

6506

08

Kiemelt foglalkozások  (01-07)

697

2491

2909

1875

3173

210

1201

12556

2369

14925

1056

15981

09

Összevont foglalkozások

91

276

815

521

1080

90

437

3310

2162

5472

460

5932

10

Összes foglalkozások (08+09)

788

2767

3724

2396

4253

300

1638

15866

4531

20397

1516

21913

11

Ismeretlen foglalkozásúak

117

240

434

259

438

16

178

1682

496

2178

1415

3593

12

Mind összesen (10+11)

905

3007

4158

2655

4691

316

1816

17548

5027

22575

2931

25506


11. táblázat

                                    Válás iskolai végzettség szerint

A férfi legmagasabb végzettsége

Összesen

Összesenből a nő legmagasabb iskolai végzettsége

8 általános

szakmun-kásképző, szakiskola

középiskola

felsőfokú iskola

Összesen

25.506

5736

5779

9531

3949

összesenből 8 általános

5280

2875

1028

1039

135

szakmun-kásképző, szakiskola

9414

1936

3492

3417

503

középiskola

6600

603

1050

3767

1149

felsőfokú iskola

3635

116

136

1238

2133

12. táblázat

A válások területi egységenként

Területi egység

Válás összesen

(2002)

Válás 1000 házasra  (2002)

Nyers válási arányszám 1000 lakosra

férfi

1970

1980

1990

2000

2001

2002

2004

2005

Budapest

4672

13,7

13,5

3,8

3,4

3,0

2,5

2,6

2,7

2,6

2,5

Pest

2738

11,5

11,4

2,4

2,7

2,4

2,4

2,4

2,5

2,4

2,4

Közép-Mo.

7410

12,8

12,6

3,3

3,2

2,8

2,5

2,5

2,6

2,5

2,5

Fejér

1200

13,0

12,9

2,0

2,6

2,4

2,7

2,7

2,8

2,6

2,4

Komárom-Esztergom

789

11,7

11,6

2,3

2,6

2,7

2,7

2,9

2,5

2,9

2,8

Veszprém

853

10,4

10,3

1,5

2,3

2,0

2,1

2,4

2,3

2,3

2,4

Közép-Dunántúl

2842

11,7

11,7

1,9

2,5

2,4

2,5

2,6

2,5

2,6

2,5

Győr-Mo-son-Sopron

920

9,3

9,2

1,4

1,9

1,9

2,2

2,4

2,1

2,4

2,2

Vas

553

9,1

9,0

0,9

1,4

1,4

1,9

2,1

2,1

2,1

2,1

Zala

698

10,6

10,5

1,2

1,8

1,7

2,1

1,9

2,3

2,3

2,1

Ny-Dunántúl

2171

9,6

9,5

1,2

1,7

1,7

2,1

2,1

2,2

2,3

2,2

Baranya

1144

13,2

13,1

2,1

3,0

2,7

2,4

2,6

2,8

2,7

2,6

Somogy

801

11,1

11,1

1,7

2,4

2,3

2,3

2,4

2,4

2,3

2,3

Tolna

638

11,5

11,4

1,6

2,2

2,5

2,4

2,5

2,6

2,4

2,7

D-Dunántúl

2583

12,1

12,0

1,8

2,6

2,5

2,4

2,5

2,6

2,5

2,5

Borsod-Abaúj-Zemplén

1677

10,5

10,4

1,7

2,2

2,4

2,1

2,2

2,2

2,2

2,6

Heves

828

11,2

11,2

1,7

2,1

2,2

2,3

2,4

2,5

2,4

2,3

Nógrád

546

11,0

10,9

1,7

2,4

1,6

2,3

2,3

2,5

2,3

2,5

Észak-Mo.

3051

10,8

10,7

1,7

2,2

2,2

2,2

2,3

2,4

2,3

2,5

Hajdú-Bihar

1565

13,2

13,0

2,0

2,5

2,3

2,5

2,4

2,8

2,5

2,7

Jász-Nkun-Szolnok

1021

11,3

11,2

1,5

2,4

2,0

2,2

2,5

2,4

2,5

2,4

Sz-Sz-Ber.

1137

8,7

8,7

1,3

1,6

1,6

1,8

1,8

1,9

1,8

2,0

É-Alföld

3723

11,0

10,9

1,6

2,1

2,0

2,2

2,2

2,4

2,2

2,3

Bács-Kiskun

1399

12,1

12,1

2,2

2,7

2,5

2,2

2,3

2,6

2,6

2,5

Békés

988

11,6

11,5

2,0

2,6

2,5

2,6

2,4

2,5

2,4

2,5

Csongrád

1171

13,3

13,2

2,4

3,0

2,6

2,5

2,4

2,7

2,6

2,5

Dél-Alföld

3558

12,4

12,3

2,2

2,8

2,5

2,4

2,3

2,6

2,5

2,5

Összesen

25506*

11,81

11,61

2,2

2,6

2,4

2,3

2,4

2,5

2,4

2,5

Városok

13866

13,3

13,2

2,6

3,1

2,7

2,7

2,7

2,8

-

-

Községek

6800

8,6

8,6

1,5

1,9

1,6

1,8

1,8

1,9

-

-

*A 25506-ban szerepel a hajléktalanok és a külföldiek 168 fős adata is.

1)Válás ezer házsságra:  Nő 2003: 11,6, 2004: 11,6, 2005: 11,8.

   Férfi:  2003: 11,7, 2004: 11,7, 2005: 11,9.