Magyar Katolikus Lexikon > P > polgári engedetlenség


polgári engedetlenség: az →erkölcsi rend követelményeivel ellenkező elvárások megtagadása lelkiismereti szempontok szerint. - A polg. hatóságokkal szembeni engedetlenséget, amennyiben a hatóságok követelései ellenkeznek a helyes lelkiismerettel, az Isten szolgálata és a pol. közösség szolgálata közötti megkülönböztetés igazolja: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené” (Mt 22,21). „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” (ApCsel 5,29). Amikor a hatalom túllépi a hatáskörét, a ~ megengedett, ha az alábbi feltételek együtt megvannak: 1. az alapvető emberi jogokat bizonyosan, súlyosan és huzamosan megsértik; 2. megkíséreltek már minden más megoldást; 3. a ~ nem okoz súlyosabb zavart a társad. életében; 4. megalapozott remény van a sikerre; 5. jobb megoldásokat ésszerűen lehetetlen elvárni. **

KEK 2242-43.