Magyar Katolikus Lexikon > P > pipitér


pipitér, palesztin pipitér (gör. andosz, pürethron, lat. Anthemis palaestina): a rózsafélék családjába tartozó növény. - Rokon fajai a sivatagi pipitér, kisebb a fészekmérete és termései a hegyben végződő fészekpikkelyek közt sokáig megmaradnak; a nehézszagú pipitér, a nálunk jól ismert egyéves euroszibériai gyom Palesztina É-i széléig húzódik, délebbre ritkán található; a kamilla a Szentföldön igen ritka, inkább a hűvösebb É-i fennsíkon található kisebb csoportokban. - A nemzetség gör. eredetű tud-os neve (virágos) jól kifejezi azt a pompát, amelyet virágzásakor a bibliai tájakon láthatunk. A Iz 40,6 és 1Pt 1,24: minden fordításban a mezőkön élő vadvirág szerepel ált. értelemben, így faji azonosításról nem lehet szó. Lehetséges azonban, hogy az író a mezőt tömegesen borító valamelyik közismert vadvirágra gondolt, amelyek egyik képviselője e nemzetség. - Felálló, tőből elágazó szárain szórtan ülő, kétszeresen szárnyasan szeldelt, megdörzsölve aromás illatú leveleinek szálas karéjai fehér tüskében végződnek. 2-3 cm átmérőjű, felfelé fokozatosan vastagodó kocsányon ülő fehér sugárvirágú sárga fészkei laza sátorozó virágzatot képeznek. A félgömbszerűen domborodó, hegyes vacokpelyvák tövében eredő élénksárga csöves virágokból lapos, barna bordás, bóbitás kaszattermések fejlődnek. Igénytelen növény, amely a szárazság mellett a taposást is igen jól tűri. A termőföldeken éppúgy közönséges, mint legelőkön és sziklagyepekben. A nemzetség több tagja a kamillához hasonlóan gyógyhatású. Szárított virágaiból készült teája nyugtató, görcsoldó és a fekélyt is gyógyítja. Ismertebbek azonban a növényből készült bőrápoló és gyulladást csökkentő krémek és kivonatok. - Izaiás próf. a nyári tömeges sziromhullás jelenségével az emberi élet mulandóságát szemlélteti. Ky.Z.

Kereszty 1998:111.