pestisjárványok Magyarországon: Az 1347-49. évi nagy pestisjárvány volt Eu. népesedéstörténetének máig legnagyobb katasztrófája. Mo-on kevésbé pusztított, mint Eu. városaiban és gazdagabb részein; 1349 tavaszán érkezett hozzánk, erejéből már sokat veszítve. A 14/15. sz: gyakran fordultak elő hazánkban az 1349-esnél kisebb járványok, melyekkel szemben a kor orvostudománya tehetetlen volt. A pestis elől legfeljebb elmenekülni, gyéren lakott vidékekre vonulni lehetett. A Rákóczi-szabharc utolsó éveiben, 1708-tól hatalmas pestisjárvány pusztított. Becslések szerint az egész szabharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban 410 ezer. Ekkor tizedelődött meg a bányavárosok és a Szepesség népe, s nyomultak helyükbe a szlávok. A járványok a 18. sz. 1. felében is gyakoriak voltak. Megszűnésükre hálából emelt barokk emlékoszlopok emlékeztetnek. Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1738: volt. →Magyarország járványtörténete

B.A.

Magyary-Kossa Gyula: M. orvosi emlékek I. Bp., 1929. - Sticker, Georg: Seuchengänge in Ungarn. Uo., 1931.