perzsa birodalom: a görög félszigettől Indiáig s a Kaukázus vonalától az Arab-sivatagig terjedő ókori birodalom. Perszepolisz, Szosza, Ekbatana és Babilon volt a kir. székhely. - Megalapítója Cirusz/Kürosz (ur. Kr. e. 559-529), aki 550: Asztüágeszt legyőzve megdöntötte a →médek birod-át (→babiloni birodalom), 539: Bábel és Kis-Ázsia meghódításával létrehozta az első nagy ~at. Vallási téren nagy türelem jellemezte, ami főleg a Bábelbe hurcolt júdeaiaknak jelentett fordulatot: Cirusz megengedte nekik (Kr. e. 538) a visszatérést és Júdea újjászervezését, mely a ~ része lett. →Kambüszész (ur. Kr. e. 529-522) után, akit a Biblia nem említ, I. →Dárius (ur. Kr. e. 521-485) került uralomra, aki a ~ határait a legmesszebbre terjesztette ki és 23, később 29 satrapaságra osztotta fel. Szíria és Palesztina közig-ilag egy satrapaságba tartozott Szamaria, Júda, Asdod, Arábia és Ammon „tartományok”-kal. További uralkodói 485-465: I. →Xerxész, 464-424: Artaxerxész Makrokheir, 424-404: II. Dárius, 404-358: II. Artaxerxész, 358-338: III. Artaxerxész, 337-336: Arszész, 336-333: III. Dárius. 333: az isszoszi csatában a ~ Nagy Sándor kezére került. - Második virágkorát a szasszanidák alatt, Kr. e. 226-Kr. u. 642: élte. 642: arabok, 1221: a mongolok hódították meg. 1499: újra perzsa dinasztiák sora kezdődött. 1750: Afganisztán levált a ~ról, 1813, 1828: az or. háborúkban újabb ter-eket vesztett. 1907: NBr. és Oroszo. fölosztotta egymás között. 1921: Reza kán államcsínnyel megszerezte a hatalmat, 1926: megalapította a Pahlavi-dinasztiát, s hozzálátott a Ny-i mintájú modernizáláshoz. 1935: fölvette az →Irán nevet. **