Magyar Katolikus Lexikon > P > perletétel


perletétel (lat. depositio causae): a középkori magyar jogban →perorvoslat, mellyel a felperes a keresetét visszavonta, anélkül, hogy igényeiről végképp lemondana. - Az Árpád-korban a felperesnek ilyen visszalépését úgy fogták föl, mint annak beismerését, hogy alaptalan volt a kereset, s ezért a kereset értékének kétszeresével sújtották a felperest. Az Anjouk idejében a perletétel bírsága csak 6 Ft volt. E joggal a felperes a →végítéletig élhetett. **

Eckhart 1946:407.