Magyar Katolikus Lexikon > P > passiójáték


passiójáték: a szenvedéstörténetet megjeleníto →misztériumjáték. - Témáját a prédikációk, a fájdalmas olvasó, foleg pedig a Mária-siralmak adták. A nagypénteki ~ a lit. passiómondás templomi gyakorlatából kívánkozott ki a szabad ég alá. Első hazai emlékeink a 15. sz-ból valók. 1456 k. a →Sermones dominicales egyik lat. prédikációjában 17 jelenetből álló ~ot őriz, de →Temesvári Pelbártnak is van lat. passiószövege is. →Laskai Osvát különösen Mária szenvedését emeli ki. A bártfai színjáték nemcsak a kínszenvedés, hanem a pokolraszállás, feltámadás eseményeit is megelevenítette népies, olykor vidám jelenetekkel is tarkítva. 1515: Csanádi György OSPPE a teljes passiót m. versekben dolgozta fel. A →Winkler-, →Nádor-, →Weszprémi-, →Érsekújvári kódex passióit lat. mintákból fordították apácák, beginák számára. Az Érsekújvári kódex jeleneteit →Sövényházi Márta tollrajzokkal illusztrálta. - A korai ~ közel 20 jelenete részben az ev-okból, részben apokrif iratokból, kk. látomásokból, lelki íróktól származik. A 16. sz: jelent meg a Bolygó Zsidó, másként Ahasvér motívum. A szegedi tanyák élőszavas hagyománya szerint Jézus a keresztúton Ahasvér gazdag zsidó padjára akart leülni, ez azonban elkergette. Ezért nagyon megbűnhődött: ezerszer meg kell kerülnie a világot, és soha nyugtot nem találhat. A halált keresve, oroszlánok ketrecébe ugrott. Szétmarcangolták, mégis életben maradt. Háborúban a golyó nem éri. - Csekefalván a nagypénteki áhítatot a csíksomlyói misztériumjátékok mélyítették el. A csíksomlyói zárda egyik kolligátuma 48 nagypénteki színjátékot tartalmaz. Ebből 37 kimondott ~. A legrégibbet 1721. IV. 11, a legutolsót 1774. IV. 1: nagypénteken játszották először. A drámák nagyobb részt négy rímű Zrínyi- és Balassi-szakaszban íródtak. Szerzőik Fodor Patricius, Csergő Chrysologus, →Potyó Bonaventura, Szabó Augustinus, →Kézdi Gratianus (vsz. a gyűjt. összeállítója), mind a csíksomlyói hét osztályú isk. (párvák, principisták, grammatisták, syntaxisták, rhetorok és poéták) tanárai. Ezek a kk. drámák a nép számára íródtak. Céljuk a vallási érzés ápolása és a bűnbánatra indítás. Jeleneteik a bűnbeesés, a passió, Krisztus halála utáni események, bibliai előképek, példázatok, erkölcsi tanítások. Nagyobbrészt élőképek. Bennük a misztérium elemeivel sűrűn vegyül a moralitás. Hármas beosztású színben játszódtak. A Jeruzsálembe vonulás jelenetéhez élő szamarat alkalmaztak. Júdás testét egy állat bele, lelkét egy szabadon bocsátott madár jelképezte. Az előadásokat az isk-teremben, az udvaron és a Kis-Somlyó-hegy Ny-i oldalán (,Jézus hágóján”) tartották. A csíksomlyói játékokat más községben is előadták (Gyergyószárhegy, 1767). Nagy értékük a bennük élő, hamisítatlan tisztaságú ősi székely nyelvezet. - Híres a szentmargiti (Au.) és az →oberammergaui passiójáték (1634 óta, Bajoro.). - Budaörsön 1933: rendeztek sokszereplős ~ot az oberammergaui mintájára. Kezdeményezte, szövegét írta és rendezte Bató Géza. 2003: fölújították, átd. és kiegészítette Merényi Anna. - A ~ hagyományát folytatták vezeklő körmenetek, élőképes felvonulások is. A Paolo Segneri SJ (1624-94) kezdeményezte töviskoronás, önostorozó, kereszthordozó körmenetek a 18. sz. elején Mo-on is elterjedtek, különösen az →Agonia Christi társulatok tagjai vettek részt bennük. **

Bálint 1989:237. - Székely 1995:155.