Magyar Katolikus Lexikon > P > papnevelés


papnevelés, papképzés: a kispapok lelki és gyakorlati fölkészítése a →papszentelésre és a →papságra. Helye a →papnevelő intézet, irányítói a szemináriumi elöljárók (rektor, spirituális, prefektus). - 1. Általános irányelvei a Codexben foglaltakon kívül (235, 237-264.k.) az Ap. Sztszéktől kiadott ált. szabályzat, a Ratio fundamentalis institutionis sacerdotalis 1970, átd. 1985. Ezek alapján az illetékes sztszéki hatóságok intézkednek a ~ és papképzés ált. kérdéseiről, a ppi konf-k pedig e szabályok figyelembevételével megfogalmazzák saját ~i szabályzatukat, amit az Ap. Sztszék hagy jóvá (242.k.). Ennek a szem. képzés legfőbb elveit és a vidék lelkipásztori szükségleteihez mért ált. szabályait tartalmazó okmánynak a végrehajtására az egyes szem-oknak saját szabályzattal (hazánkban házirenddel) kell rendelkezniük. Ezt a mpp., egyházmegyeközi szem. esetén az érdekelt pp-ök hagyják jóvá (243.k.). A MPpK 1971. XII. 9: fogadta el a szem-ok megújításáról szóló okmányt, majd sztszéki jóváhagyása után 1973: tette közzé A mo-i papnevelés ált. szabályzatát. Mindezek a jogszabályok a II. Vat. Zsin. →Optatam totius kezdetű határozatának a ~i elveit ültetik át a gyakorlatba. - 2. Helye és időtartama. A ~nek szemináriumban kell történnie. A papságra készülő ifjakat a megfelelő lelkiség kialakítására és feladataikra szem-ban kell képezni, képzésük egész ideje alatt (vö. 250.k.), v. ha a körülmények a mpp. megítélése szerint indokolják, legalább 4 éven át (235.k. 1.§). - Akik törvényesen a szem-on kívül tartózkodnak, azokat a mpp-nek lelkiismeretes és alkalmas papra kell bíznia. Ez a pap köteles ügyelni arra, hogy mind a lelkiélet, mind a fegyelem terén gondos képzést kapjanak (235.k. 2.§). A hatályos jog a szem. nevelést szó szerint csak az ifjak számára írja elő. A lelki és tanulm. képzést össze kell hangolni, s a komplex felkészítésnek arra kell irányulnia, hogy a növendékek a kellő emberi érettséggel együtt az evangélium szellemét is elsajátítsák, és Krisztussal szoros barátságba kerüljenek (244.k.; vö. OT 8). - 3. A lelki képzés célja a lelkipásztori szolgálatra való felkészítés, a missziós lelkület kialakítása, az egyéni megszentelődésnek a szeretettel végzett szolgálatban való megvalósítása, azoknak az erényeknek a kiművelése, melyeket az emberi közösségben a legtöbbre becsülnek (pl. jószívűség, őszinteség, állhatatosság, érzék az igazságosság iránt, udvariasság PO 3), az emberi és természetfeletti értékek megfelelő összhangjának elérése (245.k. 1.§; OT 8-12). Külön hangsúlyt kell fektetni az egyházhoz való viszonyra is: a Krisztus egyháza iránti szeretetre, a pápához és a saját pp-höz való hűséges ragaszkodásra, a testvérekkel való együttműködésre (245.k. 2.§). - A liturgikus, szentségi és imaélet terén: 1) Az Eucharisztia napi ünneplése az egész szem. élet központja (246.k. 1.§). 2) Meg kell tanítani a növendékeket a zsolozsma végzésére (246.k. 2.§). 3) Serkenteni kell a Mária-tiszteletet (a rózsafüzér révén is), továbbá az elmélkedést és más vallásos gyakorlatokat (246.k. 3.§). 4) Rá kell nevelni a növendékeket a gyakori gyónásra, s ajánlatos, hogy kinek-kinek legyen szabadon választott lelkivezetője. 5) A növendékeknek évente lelkigyakorlaton kell részt venniük (246.k. 5.§). Mindezen lelki programoknak nem csupán a formális elvégzése szükséges, hanem a nevelés során belső szükségletté, erőforrássá kell tenni (vö. 246.k.). - A lelki képzés különleges szempontja a →cölibátusra való felkészítés, melynek el kell vezetnie a növendéket a papi nőtlenségnek mint Isten különleges ajándékának a megbecsülésére (247.k. 1.§; OT 10; PO 16). - 4. A tanulmányi képzés történhet a szem-ban v. külön teol. intézetben, teol. fakultáson. Ahol a tanulm. képzés a szem-ban folyik, magának az elméleti oktatásnak arra kell törekednie, hogy a növendékek a kor és a hely szükségleteinek megfelelő ált. műveltséget, szilárd és részletes felkészültséget szerezzenek a szent tud-okban. Ezáltal egyrészt saját hitüket alapozzák meg és táplálják azzal, amit tanulnak, másrészt képesek lesznek arra, hogy a kor emberének megfelelő módon hirdessék az evang-ot (248.k.; OT 13-18, AG 1-6, GS 58, 62). A képzés megszerzéséhez, de többnyire magának a lelkipásztori szolg-nak a gyakorlására is szükséges a hazai nyelv pontos elsajátítása, a lat. nyelv ismerete, valamint gyakran más idegen nyelvekben való jártasság is. - Maga a szem. oktatás filozófiai és teológiai tanulmányokra tagozódik. Ezekre sor kerülhet egymás után vagy együtt, a ~ szabályzata szerint. E tanulm-oknak összesen legalább 6 teljes évet kell igénybe venniük, úgy hogy a fil. tanulm-okra eső idő 2 teljes évnek, a teol-ra eső pedig 4 teljes évnek feleljen meg (250.k.). - A filozófiai tanulm-oknak az a szerepe, hogy tökéletesítsék a növendékek humán képzettségét, élesítsék elméjüket és felkészítsék őket a teol. tanulm-okra. Az oktatásnak egyfelől tartalmaznia kell az örökérvényű fil. örökséget, másfelől figyelembe kell venni a kor fil. kutatásait (251.k.). - A teológiai oktatás célja, hogy a növendékek ne csupán megismerjék a teljes kat. tanítást, hanem lelkiéletük és szolgálatuk számára hasznosítsák is. Az oktatásnak a hit fényében, a tanítóhivatal vezetését követve az egész hit tanítását benső egységében bemutatva kell történnie (252.k. 1.§, 254.k. 1.§). Képesítenie kell a növendéket egyes kérdések önálló kutatással való tud-os vizsgálatára (254.k. 2.§). A kötelező teol. tárgyak közül nyomatékkal említi a Codex a szentírástudományt, melynek a Biblia egészére ki kell terjednie (252.k. 2.§), a dogmatikát, melyet a Szentírás és a Szenthagyomány alapján, főként Szt Tamást követve kell előadni, továbbá a morálteológiát, a lelkipásztorkodástant, a kánoni jogot, a liturgikát, egyháztörténelmet, patrisztikát, az Egyh. társad. tanítását és egyéb segéd- és szaktud-okat (252.k. 3.§). - 5. A pasztorális képzés a ~ jelentős része, ezért nemcsak a többi tantárgyakban és tevékenységekben mutatkozik, hanem a szó szoros értelmében vett lelkipásztorkodástani oktatásban is (255.k.). A növendékeket meg kell tanítani a hitoktatásra, az egyh. szónoklatra, magára a liturgia végzésére, különösen a szentségek kiszolgáltatására, továbbá az emberekkel, köztük a nem katolikusokkal és nem keresztényekkel való érintkezésre a pléb. vezetése és egyéb egyh. feladataik során. - A pasztorális képzéshez hozzátartozik a lelkipásztori gyakorlat is, amire a tanulm. idő során, különösen pedig szünidőben kell alkalmat találni. A helyi sajátosságoknak megfelelő gyakorlatokat az ordinárius megítélése szerint kell megállapítani. Meg kell felelniük a növendékek korának is. A gyakorlatot hozzáértő papnak kell irányítania. A papszentelés előtt megkövetelt lelkipásztori gyakorlat (1032.k. 2.§) már túlmutatni látszik a szem. képzés keretein, és külön gyakorlati időnek tekinthető, bár egyes országokban a pp-ök rendelkezhetnek úgy, hogy ez a gyakorlat is kapcsolatban legyen a szem-mal. - Fel kell készíteni a hivatásgondozásra, a missziós, ökumenikus feladatokra, társad. kérdések kellő megközelítésére is (256.k. 2.§). A szem. gyakorlati képzés keretében kell kialakítani a növendékek világegyház iránti érzékenységét, mely késszé teszi őket arra, hogy súlyos és sürgős szükséget szenvedő más részegyházak szolgálatát adott esetben elvállalják. Akik pedig más vidéken lévő részegyházba szándékoznak áttelepülni, azok felkészítéséről a mpp-nek kell gondoskodnia (257.k.). E.P.

Erdő 2003:229.