Magyar Katolikus Lexikon > P > püspöki konferencia


püspöki konferencia: egy ország összes részegyházainak főpásztorait magába foglaló állandó testület. - Felállítása az egész lat. egyházban kötelező. Rendeltetése a pp-ök lelkipásztori feladatainak közös megoldása a területükön élő keresztények javára (447.k.). A törvényesen létesített ~ az Egyházban jogi személynek számít (449.k. 2.§). - Már a 19. sz: gyakorivá és jelentőssé váltak azok a zsinatnak nem számító gyűlések, melyeken egy-egy ország pp-ei az egyházkormányzat gyakorlati kérdéseit vitatták meg. A II. Vat. Zsin. a korábbiaktól jogi szempontból eltérő intézményként mutatja be a ~t. Alapjában a ~nak országosnak kell lennie, de ha az Ap. Sztszék az érdekelt mpp-ök meghallgatásával jónak látja, létesíthető ~ ennél nagyobb v. kisebb terület számára is. Az ilyen ~ jogkörét a Sztszéktől adott külön szabályok határozzák meg (448.k. 2.§). - 1. A ~ tagjai az illető terület összes mpp-ei és azok, akik a jogban velük egyenlő megítélés alá esnek, továbbá - korlátozottabb jogokkal - a koadjutor pp-ök, a spp-ök és azok a többi címzetes pp-ök, akik az adott területen az Ap. Sztszéktől v. a ~tól rájuk bízott különleges feladatot töltenek be. Meghívhatók más rítusú ordináriusok is, nekik azonban csak akkor van döntési szavazati joguk, ha a ~ szabályzata így rendelkezik (450.k. 1.§). A többi cpp-ök (pl. funkció nélküli nyugdíjasok, menekültek), valamint a →pápai követ a jog szerint nem tagja a ~nak (450.k. 2.§). Természetesen egyes ülésekre ők is meghívhatók, sőt a pápai követ meghívását a jog elő is írja. - 2. Szabályzata. Minden ~nak saját maga által összeállított, de az Ap. Sztszéktől felülvizsgált szabályzattal kell bírnia. Ebben többek között szabályozni kell a ~ alapvető szerveinek felépítését és működését (451-452.k.). A ~knak választott elnöke, törv-es akadályoztatása esetén a szabályzat szerint meghatározott helyettese van. A szabályzat intézkedik a titkár kijelölésének módjáról (452.k. 1.§). A ~ állandó tanácsa (consilium permanens) az ülések közti időben lát el operatív és végrehajtó feladatot. Élén a ~ elnöke áll. A ~nak legalább évente egyszer, valamint ha a szabályzat v. a körülmények megkívánják, teljes ülést (conventus plenarius) kell tartania (453.k.). A teljes ülésen magánál a jognál fogva döntési szavazati joguk van a mpp-öknek, a velük egyenlő jogi elbírálás alá esőknek és a koadjutoroknak. A többieknek a ~ szabályzata szerint lehet döntési v. tanácsadói szavazatuk, kivéve a szabályzat elkészítéséről v. megváltoztatásáról való szavazást, mert abban döntési joguk nem lehet (454.k.). - 3. A ~ jogi természete. A ~ tisztán egyhjogi eredetű intézmény, tehát alapvetően különbözik a pápaságtól és a mpp. tisztségtől, amelyek isteni jog alapján szerkezeti elemei Isten népe közösségének. A ~t viszont eleinte a részleges, később mai formájában az egyetemes egyhjog hívta létre a pp-ök lelkipásztori munkájának megkönnyítésére az adott kor feltételei között. - 4. A ~ hatásköre. A ~ ált. határozatokat csak olyan esetekben hozhat, amikor azt az egyetemes jog előírja, v. az Ap. Sztszék külön megbízása elrendeli. Ilyen határozatok csak teljes ülésen, a döntési szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmadának szavazatával születhetnek. Kötelező erőt pedig csak akkor nyernek, ha az Ap. Sztszék megvizsgálta, és kihirdették őket. Mindazokban az esetekben, amikor sem az egyetemes egyhjog, sem külön sztszéki intézkedés nem adott hatalmat a ~nak, az egyes pp-ök hatásköre érintetlen marad, s ahhoz, hogy az összes pp-ök nevében érvényesen lehessen eljárni, minden egyes pp. beleegyezése szükséges (455.k. 4.§). Noha a CIC itt csak a valódi jogszabálynak számító →általános határozatok (vö. 29.k.) meghozataláról szól, a végrehajtói egyházkormányzati hatalom gyakorlását megkívánó →egyedi közigazgatási intézkedések kiadására is számos esetben felszólítja a ~t. Ilyen pl. az országos szintű hivatalos egyh. jogi személyek létesítése és megszüntetése (312.k. 1.§ 2), ezek vezetőjének kinevezése v. megerősítése (317.k. 1.§), a Szentírás kiadásának jóváhagyása, ökumenikus szentírásfordítás engedélyezése (825.k.) stb. - 5. A ~ és a Szentszék. A hatályos egyhjog szerint a ~k sok szállal kapcsolódnak az Ap. Sztszékhez (360-361.k.). Egyedül a legfőbb egyh. hatóság jogosult ~k létesítésére, megszüntetésére v. megváltoztatására (449.k. 1.§). Az Ap. Sztszékre tartozik a ~k szabályzatának felülvizsgálata (451.k.). A ~ ált. határozatai nem nyerhetnek kötelező erőt előzetes sztszéki felülvizsgálat nélkül (455.k. 2.§). A ~, mint olyan, ált. határozatok hozatalára csak az egyetemes jog - melyet a legfőbb egyh. hatóság, többnyire maga a pápa v. a Sztszék valamely más szerve ad ki - v. a Szentszék külön megbízása által elrendelt esetekben jogosult (455.k. 1.§). Egyes fontos →egyedi határozatok, döntések - tehát nem a 455. kánonban szabályozott ált. határozatok, melyek „felülvizsgálatot” kívánnak a Szentszék részéről - szentszéki engedélyezésre, jóváhagyásra szorulnak. Ilyen szükséges pl. egyházmegyeközi szem. alapításához (237.k. 2.§), →plenáris zsinat összehívásához (439.k. 1.§), országos hittankönyvek kiadásához (775.k. 2.§), →másodfokú regionális bíróság létesítéséhez (1439.k. 1-2.§). Más egyedi határozatok érvényességéhez a CIC külön sztszéki jóváhagyást nem ír elő (pl. 312.k. 1.§ 2, 320.k. 2.§, 346.k. 1.§, 775.k. 3.§). A Sztszéknek jelentést kell küldeni a ~ teljes ülései után, mégpedig nem csupán akkor, ha azon sztszéki felülvizsgálatra szoruló határozatok születtek (456.k.). Ugyancsak a Sztszék megkérdezésére van szükség a ~k intézményes nemzetk. kezdeményezéseihez is (459.k. 2.§). - 6. A ~k egymás közti kapcsolatainak erősítését, főként szomszédos ~k esetében, a CIC előírja (459.k. 1.§). Ennek az együttműködésnek számos formája alakult ki. A 2 fő típus: az egyes ~k közti kapcsolatok (pl. képviselők küldése a szomszédos ~ teljes üléseire, azonos nyelvterületen közös lit. kiadványok készítése, közös bizottságok egyes kérdések tanulmányozására v. pasztorális problémák megoldására, közös tanácskozások, rendszeres találkozók), ill. a ~kból álló kontinentális szervezetek. Ilyen szervezetek pl. az →Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa és a Latin-amerikai Püspöki Tanács (→CELAM). A ~k közti ilyen intézményes, jogilag megalapított, saját szabályzattal rendelkező tanácsok működésére ill. kialakítására vonatkozik a 459.k. 2.§-ának előírása, amely szerint a nemzetk. (~-közi) tevékenységhez ki kell kérni a Sztszék véleményét. Sz.Sz.A.

Erdő 2003:1185.