Magyar Katolikus Lexikon > P > püspök főispán


püspök főispán: Ahol a királyi vár és püspöki székhely azonos helyen volt, a főispáni méltóságot a püspök is megkapta. E tisztség az egyh. méltósághoz társult, a pp. rokonságában nem öröklődhetett. E főpapok a szokásjog alapján töltötték be a főispáni hivatalt, alispánjaik (úgy is mint megbízottaik) intézték az ügyeket. Az 1498. IV. 24-i budai ogy-en elfogadott 57. tc. kimondta, hogy a vm. főispánságát ezután pp. ne viselhesse, azok kivételével, akik elődei e jogot a szt kir-októl kapták.  ~ok a tör. hódoltság idején a menekült nemességnek természetes összejöveteli központot biztosítottak, a visszafoglaló háború után vm-jük újjászervezése gyorsabban és hatékonyabban történt, mint a határvitákkal is súlyosbított többié. A nádori Pest-Pilis vm-n kívül 8 ~ról tudunk: Árpád-ház óta-1881: Esztergom vm. - esztergomi érs.; 1302-1777: Nyitra vm. - nyitrai pp.; 1392 v. 1409-1773: Veszprém vm. - veszprémi pp.; 14/15. sz.-1783: Győr vm. - győri pp.; 1466-1776: Bihar vm. - váradi pp.; 15. sz.-1776: Bács vm. - kalocsai érs.; 15. sz. (1498)-1840: Heves vm. (1569-től Külső-Szolnok vm. is) - egri pp. (1804-től érs.); 16. sz.-1777: Baranya vm. - pécsi pp. Az örökös egyh. főispánságok polgáriasítása 1773: kezdődött Veszprém vm-vel, Koller Ignác pp. halála után Erdődy Rudolf gr. lett a főispán. Bács vm-ben 1776: Batthyány József esztergomi érs-ké előlépésével a kalocsai érs. szék elvesztette az örökös főispánságot: oda Mária Terézia (ur. 1740-80) Hadik András tábornagyot nevezte ki, nem örökletes jelleggel. II. József (ur. 1780-90) halála után Esztergomban Batthyány József érs., Hevesben Eszterházy Károly pp. lépett újra a ~ hivatalába. Esztergom vm-ben az érsek-főispánok 1881-ig, Hevesben 1847-ig megmaradtak, de főispánságuk már csak névleges volt. 88

Horváth M. III:278. - Fallenbüchl 1994:3.