Magyar Katolikus Lexikon > P > püspök a magyar református egyházban


püspök a magyar református egyházban: nem fölszentelt, választott vezető. - A m. ref. egyh. bibliai alapon az érseki és prímási tisztségeket nem fogadja el. Az időközben kialakult 4 egyházkerület élén a püspök áll, akit eleinte az egyhker. gyűlés, később a gyülekezetek presbitériumai titkos szavazással életfogytiglan választanak. A választást a 16-17. sz: az erdélyi fejed., később a kir. erősítette meg. A püspöki tisztség tulajdonképpen ellentétes a ref. egyházak szervezetével, mert ezek presbiteri rendszerre épülnek föl, mindenesetre a ~ csak primus inter pares, azaz egyenlő lelkipásztor társaival, ezek között az első, és mint ilyen alárendeltje az esp-ének, köteles valamelyik egyhközs-ben, a ppség székhelyén rendes lelkipásztori állást vállalni, szolgálatokat végezni. - A 16-18. sz: a pp., ill. a szuperintendens elnevezést használták. 1562: a debreceni hitvallás a ~ kötelességét 19 pontban foglalja össze, de 1567: a debreceni alkotmányozó zsin. már a szuperintendens feladatairól beszél. 1576: a hercegszőllősi kánonok viszont kimondják, hogy a fő pispök csak a szeniorok (esperesek) hozzájárulásával dönthet egyházkormányzati ügyekben. 1593: a bodrogkeresztúri, valamint 1649: a Geleji kánonok a pp-öt szuperattendensnek nevezik a helyes lat. szónak megfelelően, ami főfelügyelőt jelent. A ppi cím viselése a 18. sz-tól 1867-ig a ref. ill. a prot. egyházakban tilos volt. 1885-1945: a zsin. elnöke mint elismert ~ a főrendiház tagja lett. A ~, szuperintendens megszólítása a 16-18. sz: tisztelendő, tiszteletes, becsületes, nagyon tisztelt volt, 1885 óta főtiszteletű, a felsőház tagjának főtiszteletű és méltóságos volt. T.B.

Geleji Katona István: Egyh. kánonok. Kecskemét, 1875. - Kiss Áron: A XVI. sz: tartott m. ref. zsin-ok végzései. Bp., 1881. - Révész Imre: M. ref. egyhtört. 1. köt. Debrecen, 1938.