pünkösdi király: a →pünkösd ünnepéhez kapcsolódó népszokások (pünkösdölés) alkalmával a faluközösség fiataljainak vetélkedéséből győztesen kikerült legény, aki egy esztendőre a falu első legénye (→legénybíró) lett. - A vetélkedésben külső és belső (erkölcsi) erőiket egyaránt összemérték. A ~t vidékenként más-más kiváltságok illették: tilosba tévedt lovát, jószágát büntetés nem érhette, ha kocsmába tért, koronaformára font virágkoszorút kapott a lányoktól, és azt az egész mulatság alatt a fején hordta, engedelme nélkül táncot nem rendezhettek, egyes helyeken minden lakodalomra, mulatságra hivatalos volt, a község rovására minden kocsmában ingyen ihatott, jószágát ingyen őrizték, büntetést nem szabhattak rá. - A ~ért a Dunántúlon a legények lóversenyben vetélkedtek. Csepregben a legények a tulajdon lovukon nyereg és kengyel nélkül egymásután 3x kifeszített kötélakadályokat ugrattak át. Ugocsa vm-ben az obsitos katonák közül választották a 19. sz: a ~t, aki álarcot, fején papírkoronát, oldalán kardot, kezében fokost, mellén mindenféle érdemrendeket szokott viselni, és szedett-vedett tarka ruhába öltözködött. Egyébként rozzant gebére szokták ültetni. Kísérete: a palatinus, azaz nádor, egyéb főméltóságok, udvarnép szintén álarcban és tarka viseletben rajzottak körülötte. A falun átvonuló menetet mindenfelől meg szokták dobálni: repült a sok törött tál, rossz edény, hamuval telt fazék a király felé. Az ünnepséget mulatság fejezte be. A ~ volt a bálgazda, a szokott kiváltságokkal, uralkodása azonban itt csak egy napig tartott. - Mivel a ~ság csak megszabott ideig tartott, a mulandóság jelképe is lett. - 1867: a kiegyezés után Ferenc Józsefet pünkösdvasárnapján akarták kir-lyá koronázni. Valakinek azonban még idejében eszébe jutott a ~ mulandó dicsősége, ezért a koronázást előrehozták pünkösd szombatjára. - Virágzásuk idején ezek az ügyességpróbák és lovasversenyek vsz. zeneanyaggal is rendelkeztek, de erre csak a leányok pünkösdölőjének (→pünkösdi királyné) egy-egy szövegsorából következtetünk („jó legény, jól megfogd lovadnak kantárát”). - A ~ öröksége a moreszka tánc is, melynek máig vannak nyomai néphagyományunkban. **

Bálint 1989:336.