pápai himnusz, vatikáni himnusz, 1857-: 1. A 19. sz-ig a pápának nem volt himnusza. IX. Pius p. (ur. 1846-78) 1857. VI. 9-i római bevonulása alkalmára Vittorino Hallmayr osztrák katonakarmester győzelmi indulót írt, mely olyan nagy sikert aratott. hogy végigkísérte az →Egyházi Államot végiglátogató pápát, s közben az indulót ~nak nevezték el. 1949-ig szöveg nélkül ez volt a ~. - 2. 1869: a pápa aranymiséje alkalmából gyermeki hódolata jeleként Charles Gounod írt Pápai indulót, melyet IV. 11: a Szt Péter téren hatalmas koncert (7 fúvós zenekar, 1000 fős katonakórus) keretében mutattak be a p-nak a ~ után. XII. Pius 1949. XII. 24: ezt a darabot nyilvánította hivatalos ~szá. Ünnepélyes lit-k végén (→Urbi et orbi áldás), ill. államfők fogadásakor az illető ország himnuszával együtt hangzik el. - 3. 1949: Antonio Allegra Roma immortale di martiri e di santi kezdetű ol. szöveget írt hozzá. - 4. Annak érdekében, hogy a nagy ünnepi alkalmakkor a sokféle nemzetiségű hívő együtt is énekelhesse a ~t, Raffaello Lavagna 1992: lat. szöveget írt, mely először magánjelleggel 1991. VI. 15: hangzott el a II. János Pál p. jelenlétében, a Vatikán Rádió alapításának 60. évford-ján. Hivatalosan és nyilvánosan II. János Pál p. koronázásának 15. évford-ján, 1993. X. 16: hangzott el (Gounod halálának 100. évében). - 5. M-ul a „Hol Szent Péter sírba téve...” kezdetű ének. Wiseman bíb. költeményét 1857: →Gyurits Antal ford. a Religio c. lap pályázatára. Dallamát 1858: Feley Antal pesti zenetanár Hymnus a szentséges római pápa tiszteletére c. szerezte. 1858: 4 szólamú vegyeskarra, ill. 1 szólamra orgonakísérettel jelent meg. A Mo-on élő kat. nemzetiségek is éneklik, saját nyelvükön, Feley dallamával. Hozsanna: 275., ÉE: 364. **-P.G.

Religio 1857. IX. 30. (teljes m. szöveg) - ÚE 1988. X. 9. (Mészáros István: A magyar „~”) - MV 1995:604.

Ide jön a táblázatban a szöveg 14XPHIM. doc