Magyar Katolikus Lexikon > P > pángermanizmus


pángermanizmus: politikai mozgalom a germán népek összefogásáért, a német és rokon nyelven beszélo nép egy „nagygermán birodalomba” való egyesítéséért. - Kezdetei II. József ném-róm. cs. (ur. 1765-90, m. kir-ként ur. 1780-90) pol-jától követhetok. Annak kudarca után Otto von Bismarck (1815-98) porosz kancellársága (1862-90) idején terjedt el, s a fr-k elleni 1870: gyoztes háború után a mérsékelt porosz külpol. ellenzoi, H. S. Chamberlain, A. de Gabineau és F. List szervezték. - 1891: Berlinben alakított egyesületük, az Allgemeiner Deutscher Verband (utóbb Alldeutscher Verband, jelszava a Drang nach Osten ['elonyomulás keletre']) a gyarmati terjeszkedést és a flottaépítést sürgette. A Visztulától a Volgáig többmilliós, tömbben v. szórványban élo, Közép- és K-eu. ném-ek eredettudatának, nyelvének megorzése és fejlesztése mellett anyagilag is támogatta szervezeteiket, vállalkozásaikat; ápolta összetartozásuk tudatát és ébresztette a befogadó többséggel szembeni ellenszenvet. Az →Osztrák-Magyar Monarchiában G. R. von Schönerer (1842-1921) és követoi 1897-: a ném. nyelvter-ek No-hoz csatolását javasolták. Az 1916: kezdodött osztr-ném. tárgyalások megrekedtek. Az I. vh. elvesztése, a megalázó béke után No-ban a ~t a nemzetiszoc. eszmerendszerben kiegészítették az 'árja faj' felsobbrenduségének tanításával. A II. vh. után a ~ jelentőségét vesztette. 88

Hangay Oktáv: A nagynémet v. pángermán egyesületek és muködésük. Kolozsvár, 1901. - Neumann Frigyes: Középeurópa. Ford. Kircz Andorné. Bp., 1916. - Germanicus: A nagynémet mozg. Uo., 1918. - Bonhard, Otto: Geschichte des Alldeutschen Verbandes. Leipzig-Berlin, 1920. - Bpi Szle 1936. V:180. (Pukánszky Béla: A nagynémet eszmék irod. visszhangja) - Tokody Gyula: Az Összném. Szöv. (Alldeutscher Verband) és közép-eu. tervei (1890-1918). Uo., 1959. - Irinyi Károly: A Neumann-féle „Mitteleuropa”-tervezet és a m. pol. közvélemény. Uo., 1963.