Magyar Katolikus Lexikon > P > Prága


Prága, Praha: 1. Csehország fővárosa. A Moldva folyó gázlójánál a róm. birod. Borostyánkő és Só utainak kereszteződésénél alakult ki, a Kr. e. 4. sz: már lakott hely. A Kr. u. 6. sz: a népvándorlás kezdetén szláv törzsek telepedtek meg környékén. 850 u. a Hradzsin várhegy körül uralkodói székhely. Már 1000 e. ném. és zsidó lakói is voltak, így alakult ki ~ sajátos 3 nemzetiségi arculata. IV. (Cseh) Károly (ur. 1346-78) alatt lett birod. főv. Ekkor épültek nagy gótikus épületei: Károly-híd, óvárosi torony. További építkezések Podjebrad György (1458-71) alatt kezdődtek. Habsburg II. Rudolf (ur. 1576-1612) székvárosává tette, de az udvart a →harmincéves háború miatt 1624: Bécsbe telepítették át, s ~ jelentőségét vesztette. 1918. X. 28: az újonnan alapított Csehszlovák Közt., 1993: a Cseh Közt. főv-a. - Egyetemét IV. Károly alapította a párizsi és bolognai egy. mintájára. VI. Kelemen p. 1347. I. 26-i bullájával hagyta jóvá. 1882/83: különvált az önálló cseh egy., melynek teol. fakultása is volt. 1920: ismét a Károly Egy. utóda. - Műemlékei. A Moldva hídjai közt legismertebb az 1357-1507: épített, 1890: felújított Károly-híd (497 m hosszú, 10 m széles), 16 ívvel és két végén két gót hídtoronnyal lezárva. A híd korlátján 30 szt szobra áll, köztük Nepomuki Szt Jánosé. Legérdekesebb régi épületek a Hradzsinon: A Szt Vitus-szegyh-at IV. Károly 1344: kezdte építtetni Gmündi Parler Péter tervei szerint. 1385-ig csak a 74 m hosszú, 39 m magas kórus készült el; 12 kpnája közül az egyikben őrzik Nepomuki Szt János ezüst koporsóját (30 q ezüst), a cseh drágakövekkel és festményekkel ékesített Vencel-kpnában (1358-66) Szt Vencel sírját, az egyik toronyszobában a cseh koronázási jelvényeket. - A középhajó márvány-alabástrom kir. síremléke 1589: készült, IV. Károly, IV. Vencel, (V.) László, Podjebrad György, I. Ferdinánd, II. Miksa és II. Rudolf nyugszik benne. - A Hradzsinon áll még a Szt György-tp., Cseho. legnagyobb román tp-a (12. sz.) Szt Ludmilla síremlékével; a Loreto-tp. gazdag egyh. kincsekkel, köztük egy 6580 drágakővel ékesített szentségtartóval; a prem. tp. Szt Norbert és Pappenheim generális síremlékével; a prem. ktor; →Strahov, II. Vladislav alapítványa, a legnagyobb ktorok egyike nagy kvtárral (60 ezer köt., több ősnyomtatvány és ezer kézirat), képtárral és tízezres címergyűjt-nyel. A 110 m hosszú kir. palota építését IV. Károly korában kezdték meg, Mária Terézia (ur. 1740-80) alatt fejezték be (468 szoba, 108 kabinet, 32 előszoba, 103 konyha, 4 terem, melyek közül legnagyobb a sp. [1152 m2], legrégibb a Vladislav-terem). - A Szt Miklós-tp-ot nagysága, gazdagsága, a Szt Tamás-tp-ot oltárképei teszik érdekessé; a Szt Lőrinc-tp. a Lőrinc-hegyen (332 m), a város legmagasabb pontján áll. - Az óváros fontosabb épületei: Kreuzherren-tp. (ol. reneszánsz), Colloredo-palota, Rudolfinum művészház, műipariskola, Clementinum (érs. szeminárium), Egyetemi kvtár, a reneszánsz Clma-Gallas-féle palota (1701-12: Fischer v. Erlach építette), városháza művészi órával és több teremmel; Kinsky-palota; a Podjebrad György által 1460: építtetett Tyn-tp.; a késő gót ún. puskaportorony nagy kaszárnyával, amely kir. lakóhely volt; a Carolinum előadótermekkel a jogászok számára és a gót Szt Egyed-tp. Az Újvárosban: gótikus Mária-tp. -

2. érseki székhely, székesegyháza a Szt Vitus-katedrális. Ppségét 973: alapították a regensburgi egyhm. megosztásával, Mainz suffr-a. 1000 k. kihasították belőle Krakkó és Boroszló, 1063: Olmütz ppségeket. IV. Károly cs. kérésére VI. Kelemen p. 1344. IV. 30-i bullájával érsséggé tette. 1655: Leitmeritz (→Litomeřice), 1664: Königgrätz (→Hradec Králové), 1785: Budweis (→České Budejovice) ppségeket hasították ki ter-éből, ezek 2004: is suffr-ai. - 8990 km²-en 2004: 2.062.189 l, 485.614 h, 378 pb, 216 ep, 161 szp, 20 ád, 227 sz, 284 szn, 22 ni, 10 ki-e volt. - Első pp-ei bencések, köztük Szt Adalbert (983-987), Szt Severus (1031-67). Gebhard pp. (1068-89) Chrodegang szabályai szerint megújította a székeskápt-t, Otto pp. (1140-48) bevezette a Gergely-reformot. Heinrich Bretislav (1182-97) pp-öt a regensburgi birod. gyűlés birod. hg-nek ismerte el, 1193: a cs-tól hg. kalapot kapott. 1212: a pp. beiktatásának joga a cs-ról a cseh kir-ra szállt át, 1213: aranybulla biztosította a kápt. pp-választó jogát. **

LThK 1936. VIII:418. - AP 2004:527, 1054.