Magyar Katolikus Lexikon > P > Pozsonyi helytartósági kerület


Pozsonyi helytartósági kerület, 1849. szept.-1861. ápr.: közigazgatási egység a Magyar Királyságban. - Az 1848/49-i forr. és szabharc. leveretése után, a vm. önkormányzati ellenállás megelőzésére az önkényuralom cs. rendeletére szervezték. A III. ~be sorolták az 1853: átszervezett járásokkal létrehozott: 1. Pozsony megyét, Pozsony orsz. törv-széki székhellyel; 2. Felső-Nyitra megyét, a törv-szék székhelye: Nagyszombat; 3. Alsó-Nyitra megyét, a törv-szék székhelye: Nyitra; 4. Trencsén megyét, a törv-szék székhelye: Trencsén; 5. Árva-Turóc megyét, a törv-szék székhelye: (Turóc)Szentmárton; 6. Liptó megyét, a törv-szék székhelye: Liptószentmiklós; 7. Zólyom megyét, a törv-szék székhelye Besztercebánya; 8. Bars megyét, a törv-szék székhelye: Besztercebánya; 9. Komárom megyét, a törv-szék székhelye: Pozsony; 10. Hont megyét, a törv-szék székhelye: Balassagyarmat; 11. Nógrád megyét, a törv-szék székhelye: Balassagyarmat. - Cs. biztosa: 1848. XII. 20: Zichy Ferenc gr. 1850. I. 18: létrehozták ~ben a zsandárságot. - 1861. IV: visszaállították az eredeti közigazgatást. 88

Friebeisz 1858:15. - Pozsony vm. és Pozsony. Bp., 1901:205. - Edelényi-Szabó 1926:657.