Magyar Katolikus Lexikon > P > Pompilius Mária


Pompilius Mária, Szt, Szt Miklósról nev., Domenico Pirotti, Piar (Monteclavo, Nápoly m., Itália, 1710. szept. 29.-Campo, Lecce m., 1766. júl. 15.): szerzetes, tanár. - 1727: lépett a r-be. Rendi isk-kban tanított, főként Abruzzo hegyvidékén. 1744 novicmester Nápolyban. Mindenütt különös szeretettel segítette a szegényeket. Az elsők között terjesztette Itáliában Jézus Szíve tiszteletét és a naponkénti szentáldozást. Lelkesedése gyanússá vált, rágalomhadjárat indult ellene. III. Károly nápolyi kir. száműzte, amit a nép felháborodása miatt visszavont. 2 é. Manfredoniában volt, majd Campóba került. - 1890: b-gá, 1934. III. 19: sztté avatták. Ü: júl. 15. **

Lasalde, Carlos: B. Pirotti P. M. élete. Ford. Erdélyi Károly. Vác, 1891. - Balanyi György: Pirotti P., az új piar. szt. 1710-76. Bp., 1934. -: ~ élete. Uo., (1938) (Piar. kv-ek 2.) - BS X:1007. - NCE XI:383. (s.v. Pirrotti)